“Minek a reklám a közösségi oldalakra?”
“Miért kell mindenhol megjelennie a termékeknek, a márkáknak, a szolgáltatásoknak?”
“Végre leülök a gép elé, hogy virtuálisan is kapcsolatot ápolhassak a barátaimmal, erre pedig mindenhol nyomják a reklámokat az arcomba. Legyen az Facebook, Netlog, Bebo és nem utolsó sorban iwiw. Miért van erre szükség?”
Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket mindenki feltett már magában. Egy egészséges emberi vágy főleg ma, a 21. században, amikor lassan már nincs olyan üres felület – legyen az TV képernyő, weboldal, magazin vagy akár egy panelház fala – amelyen ismert, vagy kevésbé ismert márkacégek reklámjai “ütnék ki” a szemünket.
De miért is van erre szükség a közösségi oldalakon?
A válasz a közösségi oldalak meglétének miértjében keresendő. Próbáljuk meg beleélni magunkat a közösségi oldal szolgáltatóinak a bőrébe és az ő szemükkel vizsgálni a dolgokat.
Adott egy ötlet: vegyük például Mark Zuckerberg esetét. Az akkor még diák srác, az egyetem belső kapcsolattartására hozta létre a közösségi portált, amit mi már Facebook-ként ismerünk. “Jó helyre nyúlt” – szokás mondani, de a történet az ötlet megvalósulása után nem ilyen egyszerű.
Van egy pont amikor a jó szándék már túlnő az emberen és adhat mindent ingyen, és mindenki hálás lehet neki, de meg is kéne élnie valamiből. Ilyenkor jönnek a képbe a szponzorok, akik meglátják az erőt a tömegben és természetesen a reklám lehetőségét.
Ezen a fázison minden közösségi oldal üzemeltetője átesik. Lehet Mark nem üzleti motivációt követve kezdte el a Facebookot, de egy idő után a projekt túlnőtt az eredeti elgondoláson. Először jött a többi egyetem, akik bekapcsolódtak a projektbe, majd a sok ötlet megvalósításához már fejlesztőkre volt szükség (akik természetesen hülyék lettek volna ingyen dolgozni, viszont zseniális dolgokat alkottak – aminek mi természetesen örülünk).
A Bebo lehet Magyarországon (még) nem ismert és talán sosem fog elterjedni, mert a Facebookos tapasztalatokat figyelembe véve az ország még mindig az iwiw varázslatában él. A projekt 2005 januárjában indult el egyszerre Kanadában, az Egyesült Államokban, Nagy Britanniában, Új Zélandon és Ausztráliában. A sikerre való tekintettel már elindult a lengyel változat is, amely külön adatbázison fut.
Képzeld el, hogy ott állsz egy nagy projekt küszöbén és pénzre van szükséged a folytatáshoz. Na itt lépnek be a képbe a befektetők, akiknek te is akarva akaratlanul igent mondanál. Ráadásul a közösségi oldaladon lévő emberkék mivel megszokták, hogy ingyen kaptak mindent hallani sem akarnak a fizetős szolgáltatásról. Mondd te mit tennél?
A Netlog egy 10 évvel ezelőtt indult belga fejlesztés, amely először csak egy kis felhasználói adatokat tároló oldal volt, de napjainkban már nevezhetjük Európa első számú piacvezető közösségi oldalának.
Beszéljenek inkább a számok: 40 millió felhasználó több mint 30 európai országból (!!!). A belga központban 80 alkalmazott dolgozik a fejlesztéseken. Nem titok: a célcsoport a 14 és 24 év közötti európai fiatalok online közösségi igényeinek kiszolgálása. (Ettől függetlenül a privát visszajelzésekből elmondható, hogy magyar területen elég sokan a Netlogot választották közösségi oldalnak a Facebook helyett.) A Netlog a napjainkra ismert modellt 2 évvel ezelőtt vette fel mikor egyesítette a Facebox, Redbox, Coolbox, Bingbox, Xobox and Gentebox oldalakat (szolgáltatásokat).
Mennyi fejlesztés, energia, munkaóra, munkabér, infrastruktúra, tárhely… a felhasználók pedig ingyen kapnak mindent. Felvetődik hát a kérdés, hogy hogyan is lehetne finanszírozni egy közösségi oldalt?
Egyértelmű: külső tőkével, ami nem megy másképp csak szponzorokkal, illetve reklámfelület értékesítésével. Ismerős a felhördülés minden háztartásban: “Ó már megint reklám van a TV-ben!”, de képzeljünk csak el egy reklám nélküli csatornát. Igen léteznek ilyenek. Ám egytől egyik fizetősek! Fizetni természetesen senki nem szeret, főleg ha a volt keleti blokk országairól beszélünk. Ha pedig ingyen van egy szolgáltatás, akkor el kell viselni a külső tőke által generált reklámokat.
Facebook esetében fel is merült a fizetős szolgáltatás alternatívája, persze pletyka szinten, amely nagy mértékben borzolta is a kedélyeket, hiszen még “Nem kérünk a fizetős Facebookból” nevű csoport is alakult az oldalon (angol nyelven).
A fenti példákból egyértelmű, hogy nincs más út mint elviselni a reklámokat, amelyeket valljuk be sokszor élvezünk is ha elég viccesek, szexik vagy kreatívak.
Kapcsolódó cikkek:
Kicsöngettek, több kommenter már nem írhatsz.