Tegnap Magyarország történelmet írt… már ami a TED-et illeti. Nagyon sokan azt sem tudják mi az a TED… de reméljük ez nemsokára megváltozik.
Fotók: TEDx Danubia
A TED számomra nem volt új fogalom, mert ha felüdülésre vágytam, és teljesen más témára (ami más mint a marketing), akkor felmentem a YouTube-ra és megnéztem egy TEDtalks videót. Először egy Anthonny Robbins videó kapcsán találtam a TED-re. A TED valójában nem más, mint egy olyan kezdeményezés, amely összegyűjti a nagyban és főleg másképp gondolkodókat, legyenek azok biológusok, fizikusok, közgazdászok vagy akár pszichológusok. Bár ez nem szabály, hiszen a TED-en szólalt már meg kis ember is. A lényeg, hogy az eseményt és nem utolsó sorban az előadókat a nyitottság jellemzi. A nyitottság eleve feltételez egyfajta közösséget. Ez az esemény, ez az érzés, ez az életstílus és ez a feltöltődés legalább egy napra eljött Magyarországra.
Hála a sok szervezőnek, akik egytől egyik felvállalták, hogy véghezviszik a célt és megszervezik ezt az eseményt megvalósult a TEDx Danubia.
Évente kétszer a globális TED konferencián (Kaliforniában és Oxfordban) a világ vezető gondolkodói gyűlnek össze, de a www.ted.com weboldalon az élet- és világformáló gondolatok jelentős része ingyenesen elérhető az érdeklődők számára. (forrás: tedxdanubia.com)
Ez a TED alá tartozó, de mégis függetlenül megszervezett konferencianap a résztvevők számára épp azért volt jó mert nem számított, ki milyen szakmai hátterű, nemzetiségű (az angol vetítések feliratozva, az élő előadások szinkron-fordítva voltak, ugyanígy a magyar előadások is angolra), vagy lelki beállítottságú volt. Mindenki megtalálta azt az inspirációt és információáradatot, ami megérintette szakmailag vagy akár spirituálisan is.
Azt hiszem Dale Carnegie-től olvastam azt a tanácsot, hogy habár néha lehet erőfeszítésekbe kerül, de el kell menni a saját szakmánkon kívüli eseményekre is, mert olyan információs behatás fog érni minket, amit alkalmazva a saját területünkön sokkal jobb eredményekhez vezet majd, mint ha a saját területünkön a magunk csőlátásán belül maradnánk. Nos talán számomra épp ez a TED lényege. Legalábbis ennek láttam, amikor regisztráltam. Aztán az egész azon a szerda délelőttön megváltozott…
Olyan behatások értek, olyan élményekkel lettem gazdagabb, amit habár az esemény közvetítve volt, szerintem csak a helyszínen lehetett átélni. Az egész előadássorozatnak volt egy atmoszférája. Igen, még a vetítéseknek is. Tudom többen a Twitteren le is szólták azt, hogy miért is kellenek a vetítések. Ez így volt jó ahogy volt és így volt fantasztikus (Itt jegyezném meg, hogy a vetítések utáni tapsot is ami kis csapatunk vezette be: @vidirita, @vidaagi, @soosviki és jómagam).
Így jött át a nemzetköziség, az európai és a kozmopolita érzések és ebbe épültek bele a magyar nyelvű előadások is. Az egész nagyon egyben volt a maga komolyságával és néha a maga komolytalanságával is. A bánattal és a vidámsággal és a mérhetetlen nagy, és sokszor fenkölt tudással, amivel az ember nem találkozik minden nap.
Személy szerint több esetben olyan érzelmi hullámokat éltem át, amelyek ritkán adatnak meg egyetlen egy napon belül egy ember életében.
Az állófogadás a szünetekben szintén a nyitott emberekről szólt, hiszen nem volt ritka az, hogy teljesen idegen emberek egymást szólították meg. A TED érzés része egyébként is az összegyűlés és az érdekes emberek gondolatainak elemezgetése. Korunk, a napok amikben élünk sokszor nem szól másról, mint a szürke hétköznapokról és sok elfásult ember társaságáról. Legyen az munkahely, vagy egyéb társadalmi jelenlét. Épp ezért éles volt a kontraszt az Uránia mozi belső terei és a kinti mínusz fokokkal szürkített világ légköre között.
A TED érzés életre kelt egy napra és reméljük nem utoljára…
Kapcsolódó cikkek:



Nem olyan régen olvastam az indexen egy beszámolót, furcsán hat ezekután ez a vélemény, de nyilván köze van hozzá az emberi alapbeállítottságnak. Az éjszaka, ill. délelőt folyamán néztem a magyar előadások felvételeit, a legerősebben ez a szó fogalmazódott meg bennem: érdekes.
Nyilván egy személyes jelenlét nem hasonlítható össze az othonról (vissza)nézettel, azért hálás vagyok, hogy van rá lehetőség.
Nóra én pedig azt tanultam meg, hogy ne higyjek a kritikáknak. Főleg filmeknél figyeltem meg, hogy amit a kritikusok lehúznak sokszor nekem a legnagyobb élményt adja és fordítva. Én átéltem amiről írok és komolyan őszintén mondom, hogy az egész fantasztikus volt. Az indexes cikket nem olvastam, de ha valaki ott technikai találmányok bemutását várta, akkor megértem, hogy csalódott. Volt valami magyar projekt egy verselő babról. Na abból én nem értettem semmit
Jó lehetett!
Nyilván lehet a rendezvényben hibákat találni, voltak gyenge előadóképességű előadók, de számomra is nagyon inspiráló volt a közeg. A hosszú szünetek – ajánlom minden konferencia szervezőnek, hiszen a legjobb dolgok sokszor a szünetekben történnek, és az érdekes emberek.
Szerintem a következő Tedx még jobb lesz, ha az erre nem fogékony emberek nem jönnek el, viszont eljönnek még mások, akik tudják ezt értékelni.
Gabriel, már az is egy élmény volt hogy ott voltunk 4-en!
Szóljatok, mikor lesz a következő, ha már erről lemaradtam!
Szeretem a TED-es műsorokat, a „kedvencek”-ből bármikor elő tudom szedni, ha értékes előadásra vágyom. Bár nekem még szükségem van egy kis mankóra (a magyar feliratokra), de már büszkeséggel tölt el, hogy egyre jobban megértem az angol szövegeket, és biztos vagyok benne, hogy ezek még jobban motiválják a nyelvtanulásomat.
Annyira széles a skála, hogy mindenki találhat őt érdeklő témát, más megvilágításban.
Gratulálok a nagyszerű kezdeményezéshez!!!