Ágoston Péter

Általános iskolás kora óta az informatika megszállottja. Manapság leginkább két fő cél által vezérelve túrja a netet megállás nélkül. Az egyik az információs technológiák legújabb vívmányainak felkutatása, a másik egy kísérlet kis hazánk megismertetésére egy majdnem elfeledett, de újra felfedezett hangszerrel, az okarinával. http://okarina.info

11 komment

  1. Anikó

    Nagyon jó kedvcsináló! Köszönöm!

  2. Bbrobi

    Pedig majdnem megörültem, hogy a varljai follow után írt egy privit… Mégiscsak automata(: ügyes automata

    1. Váraljay Gabriel

      Elnézést kérek, de én nem használok automatát, tehát amit privátban írok az komolyan személyre szóló!

      1. Bbrobi

        Nyilvánosan is megkövetem Gabrielt ;) Tényleg privizünk (provokációnak szántam csak a posztot). Csak amerikai mókusoktól megszoktam, hogy ilyen személyes privik jönnek x<(4) perccel a follow után, hogy ez meg az, és aztán automata privifolyam.

        De, ki miért twittezik! Van, akit azért kovetek, mert poénos, pl. shitmydadsays – tőle szarul is nézne ki (mondjuk neki nemis kell). És van akit azért, mert a szakmai munkája érdekel, potenciális vevője vagyok, egyáltalán nem zavar, ha agresszíven nyomul, ezt várom tőle. És van, akinek a szakmai vagy más munkáját követem, de megunom, az állandó nyomulást. A twitter-be az a szép, hogy egy unfollow vagy block és kész.

        De sztem a személyesség varázsát az automatákkal, ha nem okosan csinálják, el lehet venni, és le fogják az agresszív spammerek járatni az automatizmusokat. Ez az új médiák evoluciója… 94-be az egyetemen még nem volt spam… Minden e-mail személyes volt. Ma már, a blogpostokat is automaták írják (lehet az enyémet is? :) )))

  3. Lévai Richárd

    A személyesség varázsa könnyen el fog veszni, amint egyre ismertebb lesz, hogy van sok hasonló rendszer. Mert nehéz személyességről beszélni, ha automatizmusok intézik a dolgainkat.
    Más kérdés, hogy a közösségi média izgalmas és fejlődő területén szükség van az ilyenekre azoknak akik “komolyan” és “nagyban” csinálják.

  4. Ágoston Péter

    Azt gondolom, van az a szint, amikor olyan mennyiségű követőd van (több ezer), hogy ha nem automatizált egyes folyamatokat, akkor képtelen vagy vinni a dolgot. Ettől szerintem nem lesz feltétlen személytelenebb a dolog. Pl. egy üdvözlő szöveget mindegy, akkor pötyögöd be, mikor megjelenik az új követő, egyesével, vagy ezt előre megteszed.

  5. Ildiki

    Nicsak! Lassan gömb lesz a kockából? ;)

  6. Nagy Eszter

    Nekem hasznos kis eszköznek tűnik. Kipróbálom.

    Igen, jogos, hogy eltűnik a személyesség, de gondoljunk csak bele, hányan ismerjük egymást személyesen. Már nem is azt nevezzük személyesnek, ami az, hanem azt, hogyha valaki egy személyre szóló e-mailt küld.

    Lesz ez még cifrább is. :)

  7. Bbrobi

    Hát japánba már elvette feleségül egy tag a videójáték karakterét… Csak mi vagyunk itt felakadva a fejletlen végeken az automata twitter köszöntőkön (én, na, ne általánosítsak).

  8. Vida Ági

    Halkan súgom, hogy létezik a http://www.sendible.com is, amivel mindent automatizálhatsz.

    Etikai oldalról: amíg csak a haverjaiddal vagy a szakmával beszélgetsz Twitteren, nincs szükség ezekre. Ha viszont sok új követőd van, sok emberrel kommunikálsz, és néha szeretnél szabira is menni, akkor lehet. Nem rosszabb ez sem, mint az autoresponder (erről mindig eszembe jut a Fiúk a presszóból nagysikerű videója “Schlingloff Sándor írt nekem, hajnali fél 4-kor. Személyesen” :D D)
    De. Nem lehet mindent automatizálni, hiszen a közösség nem erről szól. Meg kell találni az egészséges arányt a “kényelmesebbé teszem a marketingemet” és a “azért még ember vagyok és nem robot” között és akkor minden rendben lesz.

  9. Tóth Zsuzsanna

    Nekem a SocialOomph felülete nem jött be, így kipróbálom az “Ágiféle” oldalt (köszi). A személyes twitterem biztos nem automatizálnám ennyire, a másikat igen, de azt már most is :D

Kövess!