„Be kell menni szósölbe.” – ismételte többször is gúnyosan Erdélyi „Superman” Zsolt a Reklám7en tartott emlékezetes előadása alatt. – számol be az eseményről a mediago.org
Az előadás egyébként nem véletlenül az SMO szakma képviselőit támadta, amin én személy szerint nem is csodálkozom.
Sok esetben valljuk be, hogy a saját bőrünkön is tapasztaljuk azt, hogy egyesek mennyire félreértelmezik egy vállalkozás, egy cég Facebookos megjelenését. Abban is teljesen igazat adok az előadónak, hogy a közösségi oldalakon való megjelenés az esetek többségében egyenlő egy Facebook rajongói oldallal, … és itt véget is ér a történet.
A negatívumok
Személy szerint kimondottan utálok a negatívumokról írni, de attól függetlenül, hogy nem beszélünk dolgokról még léteznek. Számomra is problémát jelent az a fajta “közösségi marketing politika” hogy valaki úgy akarja magát “marketingezni”, hogy a személyes profilja helyett a cégét regisztrálja fel. Mostanában egyre több a cég, aki ismerősként jelölget be embereket, pedig valljuk be ez egyenlő a SPAM új generációs modelljével.
Ahogy kéne
A helyes út talán az lenne, hogy az adott vállalkozó, vagy márka képviselője :
- legyen szíves vagy kerüljön velem kapcsolatba a Facebookon és ajánlja a rajongói oldalt és akkor megnézem és eldöntöm, hogy tetszik-e (az elmúlt napokban a rajongás tetszik-é változott).
- vagy egy már létező ismerősöm ajánlja az oldalt
- kapjam meg hírlevélben az adott online jelenlétet
- legyen névjegykártyán
- érjen el egy kampánnyal, ami nem csak “behúz”, hanem meg is győz
- a Facebook hírfolyam jobb sávjában vegyem észre, stb.
Számos modell létezik, ahogy el lehet érni egy felhasználót és érdeklődővé lehet konvertálni.
A gyökérok
A probléma a következő: “Adj uram, de azonnal!” Ez a modell, sajnos nem működik a közösségi médiában, főleg nem egy ismeretlen magyar Kutykurutty és Brekeke Kft. esetében.
Nem győzzük elégszer ismételni, hogy a közösségi média egy piac felé, sőt a piaccal való kommunikációra hivatott kommunikációs forma, platform, csatorna. Nevezzük ahogy akarjuk, de szinte utolsó sorban az a feladata, hogy eladjon.
Ez alól csak a nagy márkák képeznek kivételt. Ha egy világmárka megjelenik a közösségi médiában, vagy egy híres márka régen várt és előre vákuum-gerjesztett terméke indít egy külön rajongói oldalt, az nagy ismertségnek fog örvendeni. Zárójelbe megjegyeznénk, hogy ez sem szerencse kérdése és nem kkv által másolható modell, mert attól hogy egy oldalnak az első napon lett ezer követője általában azt jelenti, hogy ez egy nagy tömeg részét képező kis százalékból lett konvertálva (azaz a háttérben a nagy számok törvénye dolgozik).
Sok kkv saját kútfőből szeretne ugyanilyen sikereket és statisztikát generálni ,épp ezért a rajongói oldal helyett a cége nevében regisztrál és kezd el ismerősként bejelölni mindenkit. A recept egyszerű, csak annyira offenzív, hogy mellette elfeledkeznek két dologról:
1. Egy fizikai személynek maximum 5000 ismerőse lehet. Ugye egy idő után szeretnénk ennél több embert is elérni nem?
2. A Facebook egyszer csak megszigorítja a szabályokat és kitörli a profilt, amely nem rendeltetésszerűen volt használva. Végeredmény: az összeharácsolt kapcsolati tőke egy másodperc alatt veszik el.
Talán épp ez a jó példa arra, hogy igenis szükség van SMO tanácsadókra, akik teljes mértékben tudatában vannak annak, hogy mit, hogyan és legfőképp milyen áron (és itt nem az anyagi részét értem) érdemes meglépni.
Kapcsolódó cikkek:
Nagyon klassz cikk, ismét! Gratulálok.
Abban viszont nem értek egyet, hogy magánszemély helyett cég nevében regisztrálni helytelen. Sok cégnél külön ember foglalkozik a közösségi médiában való részvétellel, vagy éppenséggel nincs olyan ember, akit be lehetne regisztrálni. Arról már nem is beszélve, hogy nem mindenki él a közösségi média világában.
Ezt elmagyarázom még mielőtt okoskodónak tűnnék. :S
Példának magamat tudnám, hozni. Én szánt szándékkal nem regisztráltam a Facebookon. Tanultam IWIW-es karrieremből. Ott is úgy jártam, hogy csak gyűltek a csoportok és ismerősök és egy idő után átláthatatlan és terhes lett az egész. Így mostanában csak akkor nézem, ha valamilyen esemény történik.
Persze az optimális az lenne, ha a cég tulajdonosa maga regisztrálna, és hozná létre később cégének a rajongói csoportját, de felvetődik a kérdés, melyik cégvezető ér rá ilyesmire?
Szóval szerintem, ha valaki cégként regisztrálva alakít profilt, az még nem feltétlenül csak “nyomulni” akar. Amellett, hogy nyilván arra törekszik, hogy megismerjék és bekerüljön a köztudatba, lehet a másik cél, hogy valóban értékes tagja legyen a közösségnek, ne csak “megjelenjen és eladjon”.
Legalábbis én azt gondolom, hogy a kisvállalkozásoknak erre kellene törekedniük.
Másrészt, mikor az ember elkezd Facebookozni – legalábbis velem így volt – nem nagyon tudja merre is induljon. És ha addig nem talált még rá az olyan “segítő jobbokra” mint ez az oldal, könnyen belecsúszik abba hibába, hogy cégnéven hoz létre profilt.
Persze az ember igyekszik tanulni és egy idő után már egy kicsit jobban átlátja a dolgokat, könnyebben eligazodik.
Még egyszer köszönöm a cikket, tanultam belőle.
Gabriel: Teljesen egyetértek.
Edina: A helyzet az, hogy cégként regisztrálni magánszemély formájában igenis gáz. Én személy szerint alapból kinyomom az ilyen jelöléseket méghozzá azért, mert ha nem nyomulásból csinálja, akkor amatőrségből. Egyik sem jobb. Egy magánszemélynél a bénázás senkit nem zavar. Egy cégnél illenék venni a fáradtságot és ha nem megy, szakértőhöz fordulni. Ez ugyanolyan, mint helyesírási hibákkal teli szórólapot osztogatni.
) Ha nekem tetszik egy rajongói oldal, attól még annak a tulaja/adminja nem látja az én személyes adataim.
Ha egy cégként regisztrál valaki és bejelöl, nem jelölöm vissza. Mert amögött is ember van, hiába cégként jelenik meg. És azt sem tudom ki ő, mi ő. És így nem is szeretném vele megosztani azokat a dolgokat, amiket a többi “igazi, emberszagú” ismerőseimmel. Szerintem érted mi a problémám. Ez simán kimeríti a SPAM fogalmát, hisz ha visszajelölném, a cége egyből a személyes adataimhoz jut és már küldi is nekem a DM leveleket, meg hivogatnak telemarketinges ajánlattal. (Persze erre mondhatnád, hogy hát akkor ne jelöljem vissza és nincs gond. És mint ahogyan mondtam: nem is teszem
Azért van a csoport, meg a rajongói klub, mert mindennek megvan a helye. Ilyen egyszerű. Nem dísznek vannak ezek a funkciók, hanem az átláthatóság, a szeparálhatóság, a használhatóság végett.
Nincs ideje a cégvezetőnek regisztrálni egy rajongói oldalt? Ha már egy alapregisztrációt meg tudott csinálni, onnan létrehozni még egy plusz rajongói oldalt, kb plusz 1 óra és akkor sokat mondtam. Nagyon sokat.
Hát, ez is hosszú lett, de sebaj
Egyrészről megértelek. Bár azt gondolom, hogy ez etikai kérdés is. Mármint nem minden cég kezd el bombázni az ajánlataival.
De valóban mikor az ember elkezd valamit általában amatőr. Mint mindent, a közösségi médiát is tanulni kell, és lehet hogy ez gáz, de én ettől függetlenül senkit nem ítélek el, hiszen magam is amatőrként kezdtem, és sok esetben és területen még ma is amatőr vagyok.
De persze a szakértők Ti vagytok, ezért is járok ide rendszeren, hogy mindig valami újat tanuljak.
Szóval köszönöm a véleményt, érdekes volt olvasni más szemszögből.
Uh, és elnézést a hosszúra sikerült kommentért. :S
hűű!! Ez igen! minden tiszteletem a szerzőnek!
Gábriel le a kalappal!
Egyértelműen nagy szükség van a munkátokra!…Nem minden egyszerű, ami annak látszik!
A SM sem! Ha nem ismerjük a játékszabályokat, fordítva is elsülhet.
Arról már nem is beszélve, hogy olykor úgy alkotunk véleményt, hogy nem teljes a tudásunk…
Pont ezért előbb tanuljunk…Tőletek!:-)
Azt nem értem a cikk címéből kifolyólag, hogy a reklámiparban dolgozó, de más vonalon tevékenykedő emberek tényleg ennyire korlátoltak vagy ez divatos, hogy fikázzuk a szosölt, ezzel hátha okosabbnak tűnünk? Ráadásul magukat szakembernek mondó egyének tesznek ilyen kijelentéseket, egy reklám konferencián lol.
Meg talán vannak emberek, akik helyesen is tudnak írni. Nem érdekel a kifogás, hogy fáradt voltál, stb. Tanulj meg írni, utána edukálj tipikusan bölcsész témában.
Így látod?