Mostanság főleg a közösségi médiát kritizálók körében gyakori kritika az, hogy amikor közösségi médiáról van szó, miért minden csak a Facebook és a Twitter körül forog. Magyar körökben ott van még az iWiW, a myVIP, nemzetközileg pedig a Netlog, hi5, Tagged és más rendszerek (a sor szinte végtelen).
A Facebook és Twitter páros, folyamatos ismételgetésére főleg az ad okot, hogy ez a két rendszer mozgat meg igazán tömegeket.
A Twitterrel kapcsolatban persze meg kell jegyezni azt is, hogy némelyek számára annyira idegen a rövid szöveges kommunikáció és a visszajelzésektől (nincs Tetszik gomb és a visszajelzések sem grafikailag egymás alá sorolva jelennek meg) és multimédiás elemektől mentes minimalista felület, hogy inkább nem is regisztrálnak, vagy felhagynak a használatával.
Egy vállalkozásnak azért kerül fel a névjegyére a közösségi csatorna, mert azon keresztül akar napi kapcsolatot ápolni és eljutni a vevői, vagy üzletfelei fejébe. Eljutni egyenlő a webcím feltüntetésével. Eredmény: egyszer meglátogatja az oldalt valaki és elfelejti örökre a létezését. Oké, van még két lehetőség: a hírlevél és az RSS.
A közösségi média mint eszköz, ha már követővé varázsolta a látogatót, akkor rendszeresen megjelenő hírek formájában behatol a privát szférába.
Épp ezért érzem azt, hogy ha választanom kellene, hogy a varaljay.com vagy a facebook.com/varaljay elérhetőséget adom meg valakinek, akkor a mérleg mutatója a Facebook felé billenne. Miért? Mert nem egyszeri látogatókra vágyom, hanem visszatérő olvasókra.
Az életet figyelve, hiába a más rendszerek kezdeményezése, nem nagyon találkoztam még olyan vállalkozói weboldallal, amelyen pl. Netlog, vagy hi5 jelenlétet hirdettek volna. Természetesen nem leszólni kívánom az említett rendszereket, mert a Netloggal én is próbálkoztam, de azon túl, hogy európai rendszerről beszélünk (ami büszkeséggel kéne, hogy eltöltsön), nem nagyon tudott felmutatni egy vállalkozó számára megfelelő üzleti modellt.
Magyar környezetben természetesen ott az iWiW, ami azért még tartogathat meglepetéseket, hiszen a legnépszerűbb közösségi oldal Magyarországon. Előttem többen megírták a hibáit, ezért erre nem is térnék ki részletesen, de a napnál is világosabb, hogy az ott jelenlévő klub funkciónak nincs “engaging”, azaz, az a fajta elköteleződést, vonzódást kiváltó és több alcsatornán át a tagokat “berántó”, “visszarántó”, “behúzó”, “becímkéző”, “visszacsatoló” hatása. Ezek nélkül pedig egy közösségi aloldal nem más, mint egy labilis alapokon nyugvó csatorna, amely nem képes önálló életet élni.
Valami ilyesmi figyelhető meg a Google Zümm esetében is, hiszen lassan mindenhol ott a megosztó funkció, ami kiteszi a linkelt anyagot a csatornára, de az egész nem más, mint egyfajta másolat továbbklónozása. A Google nyitott egy új csatornát, ahol ugyanazok az emberek osztják meg a híreiket, akik már össze vannak kapcsolva a Facebookon és a Twitteren is. Ráadásul ezt az egyre divatosabb automatikus rendszereken át teszik. A kérdés az, hogy akkor a plusz csatornáknak van-e értelme.
Ismétlem magam, de nem az egyes rendszereket akarom leszólni, csupán nem látom értelmét annak, pl. hogy ha egy országban nem terjednek el a csipogók (pager), akkor azok tulajdonosai azon siránkozzanak, hogy miért mindenki a mobilt és az sms-t részesíti előnyben.
Így van ez a két vezető csatorna esetében is. Azt kell használni ami a népszerűbb és egyben olyan felületet és lehetőségeket nyújt, amit a többiek csak másolni tudnak.
Ha érdekel a közösségi média és marketing és szeretsz ezeken a témákon agyalni, regisztrálj és gyere el június 12-én a II. Közösségi Marketing Napra!
Kapcsolódó cikkek:
Azért azt hozzá kell tennem,hogy lehet lájkolni Twitteren
csak Yamm.hu-t kell használni !!
Nem akartam bonyolítani a cikket, de így van. Az egy jó fejlesztés! A twitterezők nagy része még mindig nem Yamm!-on keresztül kommunikál, hanem klienseken és weboldalon.
az első közösségi oldal még “domb” oldal volt és gőzgép hajtotta.
Egyébként ahogy hullámokban nőttön nő az SM userek száma, mindig el kell mondani melyik mi, mi a különbség, kinek való. na és hogy “mihajcsa”
A postban vázolt megközelítés nem említi az online közösségi médiumok egyik fő felhasználási módját (brand népszerűsítés, üzenet eljuttatás szempontjából): a bevont embereken (fan, user, épp ahogy hívják) kereszül újabbak érhetőek el többek közt a hálózati hatásnak (a népszerűek még népszerűbbek lesznek) és másoknak köszönhetően anélkül, hogy az adott ember közvetlenül valaha is találkozott volna a brand-el v céggel (pl névjegykártyán, ahogy a szerző említi). A közösségi hálózatokon kívül levő oldalak (pl céges weboldalak) forgalmának ugyanakkor meghatározó forrása lehet a közösségi rendszerekből jövő forgalom.
Ez így van. Köszönöm.
Szinte teljes mértékben egyet értek. Nekem csak egy mondaton akadt meg a szemem. Ha választani kellene, akkor a facebook.com/varaljay-t adnád meg.
Nem vészjóslómadár akarok lenni, de mit csinálsz akkor, ha a Facebook vezetősége elront valamit – szépen szólva – és ugrik az addigi munkád?
A honlapod a sajátod, Te felelsz érte, a saját cikkeid és a saját hozzászólásid. Ezt nem veheti el senki, míg egy online közösségnél fennállhat a veszélye. Ebből az okból kifolyólag én a saját honlapot részesítem előnyben.
Persze nagyon jók a közösségek, sőt!
Én is használom őket számos okból, de inkább a honlapomat járatom csúcsra, egy klub helyett. Lehet cáfolni, kíváncsi vagyok a véleményekre! 
Péter, nem ugrik az addigi munkám, mert a Facebook oldalra a varaljay.com cikkei vannak linkelve, tehát nem érne nagy kár. Az egész lényege, hogy míg egy átlagos oldalt elfelejtenek (mert nincs ami megfogja őket, kivétel RSS vagy hírlevél), addig a rajongói oldalon ha rányomnak a Tetszik gombra ott lesznek a postok a hírfolyamban.