Az előző napokon említett hatékonyság mérésen túl, messzemenően a legjobb kimutatásokat a Facebook saját statisztikai felülete adja. Egyszerűen a Page Insights (“Oldallal kapcsolatos éleslátás” – tudtommal nincs magyar megfelelője) az ami a Facebook oldalunkon belül a legtöbb értékelhető információt nyújtja.
A saját Facebook oldalunk statisztikáit adminisztrátorként látjuk.
A legelső említésre méltó menüpont a bejegyzések minősége. Ez a mérőszám egy kicsit csalóka, mert olyan érzést kelt az emberben, mintha naponta többször kellene releváns információt kitennie azzal a céllal, hogy rengetegen szóljanak hozzá. Ha valaki nem tesz így, akkor nem minőségi az információja? Ez azért nem teljesen fedi a valóságot, hiszen a Page Insights csak az interakciókat képes mérni, a bejegyzések, megosztások tartalmába nem képes belelátni.
Az érdekes és talán figyelemreméltóbb statisztikai adat a leiratkozások száma lehet. Természetesen ennek sem kell nagyon nagy figyelmet szentelni, mert ha valakinek nem a célpiaca (és ez így működik a non-profit oldalak esetében is) van jelen az oldalán, az egy idő után le fog iratkozni. Abban az esetben viszont, ha ez a szám elkezd emelkedni, komolyan valami probléma lehet, amire oda kell figyelni.
Egy egészségesen működő oldal esetében (ami persze már az ideálist képviseli), a kölcsönhatások szabálya szerint az oldal tagjai számának növekedésével az interakciónak is növekednie kellene. Megfigyeléseim szerint ez nem teljesen így működik.
Üzenetenkénti kölcsönhatások
A tagok általában inkább “óvatosan duhajkodó” típusú emberek. Már az is bátorságra jellemző ha rá mernek nyomni a “Tetszik” gombra. Ezt a kijelentést azért bátorkodom tenni, mert a Google Analyticsből világosan látom hányan kattintanak át a cikkekre és hányan nyomnak “Tetszik” gombot a weboldalon és hányan a Facebook oldalon. Az arány siralmas amiből csak azt a következtetést tudom levonni, hogy az emberek elolvassák a cikkeket és mennek tovább. Vagy nincsenek tisztában a “Tetszik” gomb használatával, vagy egyszerűen nem lényeges, hogy a Facebookos ismerőseik felé is jelezzék a cikkel kapcsolatos véleményüket (ajánlásukat), vagy netán hozzá is szóljanak.
Tulajdonosként az egyik legfontosabb grafikon az Oldal nézetek lehet, de talán a legtöbb információt a Demográfiai jellemzők adhatja. Itt említésre méltó még az is, hogy az egyes korcsoportokat ki be kapcsolhatjuk a grafikonon, ezzel is pontosítva a fókuszálást.
Az, hogy egy Facebook oldal mennyire sikeres nagyon sok dologtól függ. Nem kell hozzá nagy analitikai tudás, hogy rájöjjünk, hogy egy világmárka akár hazai képviselete is sikeresebb lehet, mint egy hazai kkv szinte ismeretlen oldala. A statisztika csupán egy visszajelzés és a feltételezett nézetekkel ellentétben sok multi cég Facebook oldala arányokban kisebb interakciót tud felmutatni, mint egy helyi vállalkozó, vagy non-profit oldal üzemeltető. Ezzel a véleménnyel persze lehet vitatkozni, de tessék csak felmenni egy multinacionális márka oldalára és ott megnézni egy-egy bejegyzés Tetszik és hozzászólás számát és ezt összevetni a tagok számával.
Kapcsolódó cikkek:








Azt gondolom, hogy az interakció elsősorban IQ – EQ kérdés.
Kapcsolatba az emberek – emberekkel lépnek.
Értelmes beszélgetésekre téma felvetésekre igazából szinte minden terrület alkalmas.
Voltaképpen azt a dolgot kell megérteni, hogy nem szélszelni kell, hanem jelen lenni, értéked hozzá adni! Nem a sajátunkhoz a célpiachoz.
A rajongói oldalak aktiv mobil kommunikátorok nélkül nem igazán működik. De ezek a kommunikátorok, nem a rajongói oldalon kell hogy okoskodjanak, hanem a piac felületein kell értéket hozzzátenni a más rajongói felületekhez.
Ez hoz áttételesen ihgazán interakciót a mi rajongói oldalunkra is.
nekem legalábbis ez a tapasztalatom.
P
Gondolkodjatok az átlag felhasználó fejével. Ti bátran nyomkodtok tetszik-eket meg kommenteltek, de az átlag felhasználó aki csak az ismerőseivel akarja tartani a kapcsolatot, nem feltétlenül szeretné megosztani miket olvasott és milyen cikkek tetszenek neki.
Saját tapasztalat, hogy az átlag felhasználó sokkal hamarabb tetszikel, vagy kommentel egy vicces videóra, vagy a barátai által írt állapotfrissítésekre, mint egy Facebook Oldal által által megosztott tartalomra. A fejekben ez már úgy jelenik meg, mintha kilépnének a négy fal közül és saját privát szférájukat teregetnék ki a nagyközönség elé. Legalábbis saját megfigyelések, mérések alapján ez a tapasztalatom.
Gergő, az átlag felhasználó is bátran nyomkodja a tetszik gombot, mert kevésbé tudja annak viral hatását. Mellesleg a Facebook bakiktól eltekintve csak az ismerősei látják mire nyomott rá (ha nem az ismerősöm, akkor a cikk alatt csak azt látom, hogy X mennyiségű embernek tetszik a cikk).
Amit leírsz az tényleg így van, mert az átlag felhasználó élményt keres, ez pedig egy szakmai oldal, de a cikk nem rólam szól (kivéve az utolsó bekezdést), hanem mindenkiről, akinek Facebook oldala van. Ettől függetlenül üzemeltethet valaki hobbi tevékenységű oldalt is, amiben akár vicces videók lehetnek. Tény, hogy sokan azért csatlakoztak mert… csak. A leír dolgokkal egyetértek, épp ezért is kell a dolgok ismeretének szélesebb terjesztése.
Én nagyon durva becsléssel úgy számolok(és ezzel lehet vitatkozni), hogy egy megosztott tartalmat akkor találnak jónak a rajongók, ha mondjuk az oldalam rajongóinak 10%-a kattint és a kattintók 10% lájkol vagy kommentel.
Tudom, hogy ez nagyon sarkított, de jó kiindulási alap lehet bármilyen oldalnak, aztán az admin kitapasztalja, hogy saját oldala esetében milyen reakciók számítanak ideálisnak.
10% az már egy jó arány
Egyetértek.
“Nem kell hozzá nagy analitikai tudás, hogy rájöjjünk, hogy egy világmárka akár hazai képviselete is sikeresebb lehet, mint egy hazai kkv szinte ismeretlen oldala.”
Jogos a lehet, visztont most még ott tartunk hogy egy kkv sikeresebb lehet mint egy világmárka. Tudnék rá példát mondani de nem tehetem az ügyfél miatt. Sajnos a hazai nagyok marketingesei között sokan vannak még akik nemhogy a facebookról de mint a webmarketing mint fogalomról sem hallottak. És ez nem egy kóreai porszívó gyár hanem, vezető európai élelmiszeripari cég… Ez még rendben is lenne, de a bosszantó az egészben h amikor lelkes előadást tart nekik az ember akkor még mindig képesek üveges szemmel rádmeredni és nemérteni semmit az egészből, pedig csak egy lépésre lennének a bevétel többszörözéstől.
Úgyhogy hazai kkv.-k hajrá, ez egy új csatatér, ahol mindeki egyenlő esélyekkel indul:)
És milyen jó lenne, ha a konkurenciánk statijába is így beleláthatnánk!!!
DD
A többi alkalmazással (amikről írtunk) ha nem is ilyen részletesen, de másét is le tudod kérdezni.