Sanyi A Bagoly – egy márka születése :-)

Sanyi A Bagoly “személye” sokak számára ismerős lesz, hiszen egy kreatív grafikának hála ez már mondhatni márkává nőtte ki magát. Sanyi ma ráült a vállamra és készítettem vele egy interjút.

Sanyi először is mutatkozz be és mutasd be a teremtődet is.

Sanyi vagyok. A Bagoly. ‘O,O’ A blogErdő legszebb és leghatalmasabb tölgyfájának ágán tengetem szerényen napjaim. A G-válság előtti szép időkben költöztünk ide a Zasszonnyal. Mindig az volt a vágya, hogy ingergazdag és elegáns környezetben lakjon. Hát, valahogy így kerültünk két gyermekünkkel (Lujzival és Gerzsonkával) a kockás füzetből a hálóra. A legfontosabb, amit alkotómról mondhatok az az, hogy ő a legcsodálatosabb rajzoló a világon. Persze a tehetségét én, mint teremtett nem tudom megítélni, de nagyon élvezem, hogy elrejtőzik a hátam mögé, így az összes neki járó elismerést és rajongást én élvezhetem. Ezért hálából minden napomat azzal kezdem és fejezem be, hogy megköszönöm neki azt, hogy a magam kétdimenzós valóságában ekkora szeretetben lehet részem.

Most már váltsunk komolyra, tehát ki is vagy te, aki rajzolod ezt a figurát és hogy jött az ötlet?

Végzettségem szerint rajztanár, egyébként pedig pályaelhagyó pedagógus vagyok, aki grafikusként dolgozik. Az ötlet megszületésének körülményei sem túl misztikusak. Évekkel ezelőtt kezdtem el Sanyit, a bagolyt rajzolni, aki a nevét Édesapám után kapta. Miután felgyülemlett egy jelentős adag a kockás füzetben és fecniken, arra gondoltam: esetleg megmutatom mindenkinek. Így készült el 2009 októberében a képregényblog, aminek a segítségével gondolatokat és minden napjaimat egyaránt megoszthatom az olvasókkal. A bagolyról, mint állatról (hála Minervának és Disney segítségének) sokaknak a bölcsesség jut eszébe, de a blog olvasói már tudják, hogy a komoly témákhoz szükséges bölcsesség remekül megfér egy kis bolondozással, a minket körülvevő világ kifigurázásával is. Hiszen ilyen az életünk is. A legkomolyabb emberek is viccelnek, ha olyan szituációban vannak, ami megenged egy kis humort.

Sokan felteszik nekem ezt a kérdést, olykor gyanúsítgatnak, hogy mégis ki vagyok. De! Mindenkinek csak azt tudom válaszolni, hogy a név egyáltalán nem érdekes, mivel mindaz aki/ami vagyok ott van a blogon.

A figurából mégis egy márka lett. Hogyan tovább?

Hogy Sanyi A Bagoly márka lett, az elsősorban a FB-on és Twitteren zajló kommunikációnak köszönhető, amit így utólag nevezhetünk akár PR-nak is. Az a szép ebben, hogy az elsődleges cél nem a brandépítés, hanem a blog ismertségének növelése volt, és hát így alakult. (nyehhehehee) Ha valaki végigköveti például Sanyi facebookos jelenlétét láthatja, hogy a rajongói tették márkává Sanyit. Amit ezúton is szeretnék megköszönni népemnek. Ha így haladnak, haladunk így együtt tovább, akkor lassan az ornitológus lexikonokban a bagoly fajt lecserélik Sanyi-ra. (nyehhehehe)

Ennek köszönhetően az illetékes hivatalhoz már benyújtásra került Sanyi A Bagoly védett állattá nyilvánítása.

Nem titkolom, több cégtől, médiától is érkezett megkeresés, de egyelőre még nem publikus, hogy honnan és milyen tárgyban. Nem szeretném túlzottan „elüzletesíteni” Sanyit, továbbra is a rajongói igények az irány- és mértékadók. Mivel maga a képregény is elég képlékeny dolog, így a különböző tárgyakban való „manifesztálódás” is az.

A hogyan továbbról annyit: a tervek szerint a téli ünnepek sem maradnak fizikai valósággal rendelkező bagoly nélkül…

Tehát nem kizárt az sem, hogy ez a figura egyszer csak egy ismert cég egyik kampányában fog feltűnni?

Semmit sem lehet kizárni… ismert cégeket pedig pláne nem szeretnék kizárni semmiből (nyehhehhehee). Nehezen adok a csőrömbe nem saját szavakat, így a meghiúsult bizniszek ennek vagy a túlzott szűkzsebűségnek tudhatóak be. Sajnos általános jelenség lett, hogy a kreativitás-nak nem igazán van értéke. Szövegdoboz barátom remekül megfogalmazta a lényeget egyik posztjában: Csak azokkal dolgozom örömmel, akik nem akarnak kifordítani.

Természetesen Sanyi is pótolható, de az roppant hízelgő, hogy látnak/láttak bennem haszon jószágot. Bagolynak maradni, az emberek között olykor nehéz…

Említetted a Facebook és Twitter közösséget, kb. hány ember tud Sanyi létezéséről?

Hogy pontosan hányan ismernek ezt nehéz lenne megmondani, (mivel Édesanyám a barátnői körében nyomtatott verzióban terjeszt, de ők nem ismerőseim a közösségi oldalakon) és az sem biztos, hogy aki a blogon olvas az ismerősöm is valamely közösségi portálon. De! Ha meg kellene határozni, akkor most kb. 2000, akik valamilyen klubomhoz, csoportomhoz vagy hozzám csatlakoztak. Mivel a blog olvasóinak több, mint 10%-a nem Magyarországról kattint Sanyira, (mondjuk ők feltételezhetőleg magyar ajkúak), a további tervek közt szerepel az is, hogy újból elinduljon a napi képregények angol nyelven történő megjelentetése is. Onnan pedig tényleg nem lesz megállás.

Mik a jövőre szóló terveid?

Szeretnék még több emberhez eljutni, nyomdafestéken csúszva is, hogy az offline közösséget is megtaláljam. Folyamatos tárgyalásokat szervez PRoskám diákönkormányzatokkal is. Meglátom/meglátjuk hogyan alakul a helyzet.

Az utolsó szó jogán mit üzensz az olvasóknak?

Az utolsó szó jogán: Peace and like. Köszönöm mindenkinek a szeretést!

Nincsenek kapcsolódó cikkek.