Koreai vállalati kultúra 1. rész

Ahogy többen kértétek, elkezdeném a koreai vállalati / üzleti kultúra című cikksorozatomat. Természetesen sokat olvasok a témában és egy tanfolyamon is részt veszek. Azon vagyok, hogy érthetővé tegyem a tanultakat, tehát csapjunk is a lovak közé!

Mondanom sem kell, hogy a koreai vállalati struktúra nagyban eltér a nyugati modellektől. A vállalatok felépítése viszont nagyban tükrözi a koreai társadalom hierarchikus modelljét. A koreai nagy üzleti konglomerátumok a „csebolok” (Phie írt már a témában erről, katt ide) hasonlóak a japán „keiretsu”-khoz. Nagyon sok vállalatot egybefogó szervezett vállalati modellt kell elképzelni. A koreai konglomerátumok érdekessége, hogy ott még simán visszanyomozható a az alapító család, vagy tulajdonosi csoport, míg a japán modellben már nagyon decentralizált a vezetés. A koreai „csebol” modell érdekessége, hogy az ellátólánc és a beszállítók is a rendszer részei, míg a japán „keiretsu”-k esetében már sok a külső beszállító és alvállalkozó.

A koreai vállalati modell érdekességei:

• A formális döntéshozatali folyamat mindig felülről lefele működik. Felső jóváhagyás nélkül a szervezeten belül nem történik semmi. Mondhatnánk, hogy így működik ez minden vállalatnál, de a koreai modell esetében ez extrém formákat is fel tud venni.
• Mire a felső döntés eljut a legalsóbb rétegekbe is, annak értelmezésével problémák támadhatnak. Gyakori, hogy egy döntés azért nem valósul meg a gyakorlatban (azonnal), mert az alsóbb szinteken dolgozók nem értik a feladatot és visszakérdeznek.
• Minél magasabb egy vállalati vezető rangja, annál több beosztott kerül a keze alá. Több esetben ez megnövekedett munkaidővel és erőfeszítést hoz magával, hiszen sok embert kontrollálni nem kis feladat.
• Koreában alapvetően nem feltételezik senkiről sem, hogy ha alárendelt pozícióban dolgozik, akkor autót is vezet. Az autó a kiváló- és magas beosztású vezetők privilégiuma, akik feltételezhetően nagy lakásban és szép környéken laknak.
• A felvételiztetés sok esetben a személyes kapcsolatok alapján történik. A személyes tudásnak és érdemnek ritkán van súlya. Számít a születési hely, a rokonság és természetesen az iskolai végzettség is. A személyes kapcsolatok még ezeket a szabályokat is felülírhatják.
• Ha egyszer valaki bekerül egy vállalathoz, akkor elindul egy ranglétrán, amelyen nagy jelentősége van az életkornak és a szervezeten belül eltöltött időnek.
• A hűség elengedhetetlen összetevője a vállalati kultúrának. Az alkalmazottak épp ezért attól sem riadnak vissza, hogy betegen menjenek be dolgozni. Minden szinten kiállnak a közvetlen főnökükért (ha a főnök ivásra hív, kötelező jelen lenni és akár vele együtt berúgni), még akkor is ha ez sokszor ellentétes a cég érdekeivel.

Ezen szabályok lehet számunkra megbotránkoztatóak, vagy megmosolyogtatóak, de ismeretük elengedhetetlen a koreai cégekkel ápolt üzleti kapcsolatok során.