A cím nem véletlen, ez az eredeti neve a Sejongról szóló kiállításnak (The Story of King Sejong). Szöul szívében talán az egyik legnagyobb sugárút közepén nem messze a Kyongbokkung palotától és egy köpésre az Amerikai Nagykövetségtől áll egy szobor. Sejong király szobra.
A helyet Gwanghwamun térnek nevezik, amiről még készülök egy külön fotósorozattal. Az út másik felén pedig a Sejong Center magaslik. De még mielőtt elkanyarodnék a témától fókuszáljunk a szoborra.
Sejongról, amióta elolvastam a rendeleteiről és a nemzet felemeléséről szóló határozatait, csak áradozni tudnék. Én koreai Mátyásnak nevezném, de Mátyás nem tett ennyit a magyar népért, mint Sejong a maga idejében. Sok mindenre nem emlékszem már, de komoly lépéseket tett az idősekről való gondoskodás érdekében (nevezzük nyugdíjnak, de ez inkább a még dolgozó réteg felelősségének növeléséről szólt), bevezette a kötelező szülési szabadságot, külön tudósokból álló csoportot szervezett (abban az időben a legtöbb találmány Koreából származott, és Kína és Japán a maga pár százalékos találmány-arányával messze nem hozta azokat a mutatókat, amiket mi történelem alapján elképzelünk). Sejong legnagyobb alkotása (és persze még a haditechnikáról, stratégiáról és egyéb politikai fejlesztésekről nem is beszéltem) a hangul jelrendszer megalkotása. Ez talán a napjainkig is fennmaradt Sejong-örökség.
A kiállítás mellesleg ingyenes, szóval szerintem párszor még visszanézek ide. Van 4D mozis csatajelenet vetítés is. 3D-s szemüveg, a székek mozognak alattunk, robbanáskor egy berendezés pedig vizet permezez – fúj az arcunkba. Nagy élmény. :) Aki Szöulban jár ne hagyja ki ezt a kiállítást.
Most pedig jöjjön egy videó az kiállítás bejáratában lévő videó falról. Sajnos nem fért bele az egész látvány a kamerába, de azért ad némi ízelítőt. :)
… és következzenek a képek:
[bigpictures]
Megnéztem a Mélygyökerű fa c. sorozatot, ami pont Sejongról és a hangul megalkotásáról szól. Persze tele van mesés elemnekkel, de elég jó visszaadja, hogy a király – korát megelőzően -valódi reneszánsz személyiség volt és a merev társadalmi korlátok között próbált valami újat, valami humánust alkotni. Tetszett a film…
Meg kell néznem ezt, csak én nem vagyok egy nagy torrent letöltögetős, szóval rá kell jönnöm, hogyan érem el a sorozatot másképp.
Ezért tartjuk a gyerekeket :-D Innen esetleg? http://pontmost.blog.hu/2012/01/10/tree_with_deep_roots_melygyokeru_fa
Köszönöm, de ezek a filmek a nagy internetes jogi takarítás óta törölve lettek onnan.
Nem kell szerénykedni a rakétatechnológiai ismereteiddel, valóban puskapor hajtotta az akkori rakétákat. :)
uhh, egy kő esett most le :-) köszönöm a megerősítést :)
Pingback: Gwanghwamun tér, Szöul | Gabriel Ázsiában!
Mártonfi cikke a hangŭlról:
http://www.scribd.com/doc/94657635/Keletkutatas-1973-Martonfi
„abban az időben a legtöbb találmány Koreából származott, és Kína és Japán a maga pár százalékos találmány-arányával messze nem hozta azokat a mutatókat, amiket mi történelem alapján elképzelünk”
Tudnál mondani egy-két példát ezekre a koreai találmányokra?
Visszatérve a hangŭlra, ennek az orosz tanulmánynak a végén megtekinthető a 훈민정음 (訓民正音) c. mű befényképezve + angol kivonat:http://altaica.ru/LIBRARY/KOREAN/hunmin_chonym.pdf
Nem tudok mondani, de a Sejongról szóló kutatásban olvastam. Szerintem mindez azért következhetett be, mert Sejong felállított egy kutató-tudós részleget, akiknek nem volt más feladatuk, mint fejleszteni és új dolgokat feltalálni. A hangul-t sem a király találta fel, csak a keze alatt történtek a dolgok a „bizottságon” belül. A nyomtatás feltalálása példaértékű és szerintem főleg fegyvereket találhattak fel (de ez csak az én véleményem).
Köszi az anyagokat, megnézem!
Köszi az infót, kicsit utána is néztem a (mozgatható betűs) nyomtatásnak. Koreában már az 1230-as években ismerték ezt az eljárást.
A koreai technika Japánba is átkerült a 16. század végén, de emellett az európaiak is hoztak magukkal nyomdagépet; Kínában ugyan már a Szung dinasztia idején voltak próbálkozások egy Bi Sheng (畢昇) nevű embernek köszönhetően, de csak a 15. század végéről maradt fent mozgatható betűs technikával nyomtatott anyag.