A Jeju-történetet ugyebár ott fejeztem be, hogy filmszakadás és beájultam a fáradságtól a tradicionális koreai játék után. :-) Másnap végre csak eljött a workshop lehetősége, és U-do-ra azaz U-szigetre mentünk. U-do olyan Jeju-nak mintha a Hold körül még keringene még egy égitest. Nem elég, hogy Dél-Koreának itt ez a szép sziget (Jeju, amit a magyar terminológia Csedzsu-nak hív).
El is indultunk hát a szigetre, amire a komp vitt át minket. A kikötő nem is volt olyan messze a szállástól. Mikrobusszal vittek ki minket a kikötőbe, ami azért fordult párat mire a teljes workshopra küldött társaságot eljuttatta a célpontra. A kikötő érdekes volt. Egyszerű kompállomás, amin voltak azért boltok is. A kompra regisztrálni kellett, gondolom azért, hogy ha baleset van akkor egyszerűbb legyen az azonosítás. Olyan jó a „töltsd ki a dögcéduládat” szellemben kirándulni. :D Név, cím, telefonszám. Ezeket ki kellett töltenünk egy kis papírra, amiből irtó sok hevert az asztalokon.
Már itt felfigyeltem a tengeralattjárós tengeri túrára is. Érdekességnek nem is volt rossz és egész normális áron adták, csak hát én egy csoporttal vagyok és nem akartam különcködni. Ettől függetlenül az ilyesmi felkerült a bakancslistámra. :)
U-do-ra nagyon gyorsan megérkeztünk. Volt egy olyan rész is a kompon, ahol olyan utazófülke lett kialakítva, mintha egy repülőgépen ülnénk. Vicces, hogy egy rövid hajóúton lehetőség van a fegyelmezett leülős dologra is, miközben le sem ülsz már szállhatsz ki, mert odaértünk.
A kikötőben vettem egy terepszínű kalapot, mert iszonyatosan tűzött a nap, és elviselhetetlen volt, az amit máskor simán kibírok. A nap elején éreztem, hogy ez ma nem fog menni. Közben leesett az is, hogy miért hordanak a koreaiak a rövid ujjú pólóhoz még kézfej nélküli kesztyűt, ami általában fehér szokott lenni. A karjukat védik a leégéstől. A rövid póló nyilván jó, mert szellőzik az ember teste, de ezzel a „pótlékkal” az ember mégis jobban jár, mintha hosszú ujjú felsőt venne (amiben megdöglene a hőségtől). Lassan minden leesik, csak idő kell ezeknek a dolgoknak. Ha valaki nyáron jön Koreába érdemes odafigyelni ezekre az apróságokra is. A nagyon magas faktorú krémek ugyanis van, hogy semmit sem érnek – tapasztalatból mondom.
Beszéljenek a képek!
- vagány luxuskomp
- mi persze ezzel mentünk :)
- ez pedig épp akkor érkezett - irtó nagy a forgalom a 2 sziget között
- kikötői idill
- érdekesek ezek a "mű" sziklák
- My Heart Will Go On? A fenéket! :)
- kellett ez az idióta sapka, mert a nap nagyon tűzött - hülye kalap, hülye fejet kíván :)
- U-do-n élnek tehenek is ám...
- ... és a lábtörlő kötélből van :) (senki sem értett ezt minek fotózom) :D
- közelítünk az "ez már igen" fotó helyszínhez
- Azért ez a látvány mindent megér nem?
- Távolban a Seongsan Ilchulbong
- aztán biztos elérkezik a pont, amikor a képeket nézegetőnek már elege van...
- ... de én csak kattintgattam. :)
- Lehet itt lovagolni is.
- és csodálni a kilátás
- ezek a kötélből font dolgok bejöttek így a szabadban
- a kalapot persze össze vissza rángatta a szél :)
- Na oda még fel kell menni.
- Minden kirándulásnál elérkezik egy pont amikor a fáradtság miatt elkezd hülyülni az ember. :)
- Voltunk páran :)
- Mindjárt feljön a tengeralattjáró.
- A turizmus sötét oldala (azoknak akik azt hiszik, hogy Koreában minden tökéletes)
- Egy ilyen túra nagyon jó lehet. ;-) Simán be lehet rá fizetni.
- STAFF-os póló az mindig befigyelt. :)
- víztároló
- Oda is el kell jutni majd.
- Irány az ebéd!
- Az ebéd. ;-)
Van egy kis panoráma-videó, amit az egyik pihenőnél vettem fel. Fújt a szél, ezért inkább zenét kapott:
A sok képpel senkit sem akarok untatni (nincs is annál rosszabb, mikor az ember az ismerőseit lefárassza a nyaralásos képeivel), ezért sok képet ki is szanáltam. A szigeten tett kirándulásunk nem ért véget az ebéddel, ezért lesz még egy 2. rész is. :)
Psszt! Nemsokára Jeju-babás hűtőmágnest lehet nyerni. Érdemes figyelni a blogot és a Facebook / Twitter fiókot. ;-)
18 Responses to U-do, Jeju, Dél-Korea 1. rész