Jeges leves

Tegnap vacsorára egy olyan levest ettünk, amelyet hidegen kell fogyasztani. Ízre olyan mint egy csontleves. Látványra egy barna lé, amit ráadásul hűtőből (fagyasztóból) vesznek ki. Hozzá nagyon hosszú tésztát (csuszát) kaptunk. Az íz szerintem épp a hideg miatt jön ki erőteljesebben.

Koreában most nagyon nagy hőség van. Erre még rátesz a magas páratartalom is. Épp ezért nagyon jó ilyenkor hideg itallal és étellel hűteni magunkat. Ebbe a levesbe ráadásul még jégkocka is került. Az egész európai aggyal abszurdnak tűnik, de ez egy nagyon finom („másisszojo”) étel, szóval érdemes nyitottnak lenni az új dolgokra.

Találtam egy étkezéssel kapcsolatos videót, amit érdemes megnézni. A „jó étvágyat!” helyett inkább „na akkor együnk!” típusú mondatot használnak a koreai nyelvben. Az étkezés végén a  „köszönöm az ételt” mondatnak pedig több jelentése is lehet. Ha valakinek még időben mondjuk ezt (mondjuk egy étteremben), akkor azt fejezzük ki, hogy ezt bizony ő fogja kifizetni. :) Vicces szokások, az ilyen kis apró dolgok miatt szeretem az itteni kultúrát. Apró rejtett ravaszságok. :)

Több részlet van még. Ételt nem szúrunk fel a pálcikára. Orrot nem fújunk az asztalnál, inkább szipogunk. Az orrfújás nekik undorító, nekünk meg a szipogás az, de nyitottnak kell lenni. Engem csak x perc után szokott zavarni, hogy lehet az akár a legszebb nő is, de az asztalnál visszaszívja a (fűszeres ételektől elinduló) folyó orrát. Van akinek meg tudom bocsátani. :)

Tányért, tálat, az asztalról nem veszünk fel, nem emelünk a szánkhoz. Egyszerre nem eszünk pálcikával és kanállal (személyes megjegyzés: tésztaételt szerintem igen). A legidősebb kezdi el az evést. Senki nem kezd el magától enni.

Erről van is egy történetem. Az apartman tulajdonosai (akiknek a vendégei vagyunk) most ismét úton vannak. Ezt azt jelenti, hogy én vagyok a rangidős tiszt. Az összes gyerek rám vár és ha kések az asztaltól nyomkodják az ételt a számba, hogy elkezdhessenek enni. :-) Vicces, és rém mulatságosnak találják ha én még körözök párat a pálcikával felvett rizzsel (húzva az agyukat, mert addig nem ehetnek míg én be nem kaptam az első falatot).