Tegnap egyébként harcművészeti oktatás is volt. Lesz pár kuriózum és röhögésre alkalmat adó infó. Figyeljetek.
A tae kwon do Koreából származik ugyebár (tudjátok Linda, ííííííííaaaaa alias Görbe Nóra aki most a ki most a Kosmodisket reklámozza a TV-ben) :-) Első megaröhögés akkor volt (és ezen a koreaiak is nevetnek), hogy a világbajnokságban sosem Korea az első, hanem mindig csak a második helyet érik el. Hát ilyen ez. :-) Nincs ezen mit megrökönyödni. A Rubik-kocka kirakási rekordját se gondolom magyarok viszik. Más valamit kitalálni és más jónak lenni benne. A „tékvandó” alapjaiba egyébként a már említett thai-kölök delegáció egyik kísérője avatott be minket, akinek a férje többszörös bajnok. Elsőre nem is tűnik nehéznek. A lényege, hogy az egyik kézzel mindig védekezel vagy támadsz, míg a másikat mindig a tested mellé húzod. Az oktatás thai-ul folyt, szóval nem értettem egy szót se belőle (nem mintha a koreait érteném, de ott azért mindig leesik 1-2 szó, főleg a számolás amit minden egyes lazító „tornagyakorlatnál” használnak, de erről majd később). A csaj (egyébként ki nem néztem volna belőle, szóval minden tiszteletem) nagyon hajlékony, főleg ami az ilyen spárga gyakorlatokat illeti. Sok olyan dolgot is mondott a gyerekeknek (illetve mutatott), ami az alapokon túl a gyakorlatban is használható. Pl. ha nincs más és az ellenfél magához szorít (nem tudom ki emlékszik arra a mém-videóra amikor egy barom amerikai egy thai nőt inzultált Bangkokban, a nő pedig végül összerugdosta a palit) akkor szembe kell köpnöd (azt pedig nem részletezném, hogy krákogással hogyan hozod fel a köpetet a mélyről, mert ezt is megmutatta). Fetrengtünk a röhögéstől. :-)
Utána következett a központ kard-mesterének a workshopja. Irtó laza csávó az illető, mert mikor nem figyeltek a thai gyerekek és pl. elkezdtek kardozni a fa-kardokkal akkor simán lenyomatta velük a 10 fekvőtámaszt. :-)
Érdekes volt ez is és minden a technikában rejlik. A technika az ami segít győzni a sportban is. A testsúly-áthelyezése a pontos mozdulatok, stb. Ez ebben a kard-harc-művészetben hatványozottan bebizonyosodik. Fél óra alatt elég sok minden leesett, mit miért hogyan. Egy mozdulatot hogy fejezz be stb. A „mesternek” egyébként volt 2-3 segédje is a központból. A fiatas srácok odajöttek és beállították a megfelelő testtartást nálam is („kalibráltak”). :-) A kardok nagy része fából volt, de ugyanolyan ívelt formájuk volt mint a japán szamuráj kardoknak (most bevillant a Kozsó szám, bocs Vic) :-) szóval realisztikusan beleéltem magam hogy most komoly edzésen veszek részt. Érdekes volt ez is. Nagyon jól van felépítve a 10 napos workshop program, mert ilyen dolgok is beleférnek. Én speciel már a nevezetességek megtekintésének napját várom, mert kezd kissé egyhangú lenni a központban való lét (igaz ne ugráljak, hisz ingyen lehetek itt, és már nekem gáz, hogy nem engednek semmit sem csinálni). Igaz tegnap már mosogathattam, vagy 40 ember után, szóval „neverendingstory” volt az egész.
Ma valami taoista oktatás van szóval mivel én kikötöttem, hogy engem legyenek szívesek hagyjanak a vallásos dolgokkal, kimenőt kaptam. Persze jövök vissza enni, mert reggel a szálláson csak valami italszerű reggelit kaptam (ami mellesleg nagyon jó ízű volt, azt hiszem Bulgáriában ittam ilyen italt, búzalé vagy ilyesmi – the real folyékony kenyér) :-) Ma 1-kor ebéd, 6-kor vacsora én meg még mindig a levegőben lógok, hogy most lesz kivel várost néznem, vagy elindulok egyedül. Lehet utóbbi lesz, mert sem KakaoTalkon nem ír vissza senki, CouchSurfingen meg még senkit sem kerestem (azok is mire reagálnak én már ismét elfoglalt leszek a hétköznapokon, hacsak nem megyünk bele az éjszakába ahogy itt szokás).
Életem egyik legálmosabb perceit töltöttem ezen a szőnyegen – ájulás-közeli állapot
Ma reggel sikerült borotválkozni (bár elég egymásnak adtuk a fürdőszoba kilincsét – mindenki ma mosott hajat, stb. – a hajminőségüket irigylem nagyon).
amúgy ilyen egy átlagos reggel :-) két kis aranyos gyerek mesét néz reggeli előtt :-)
4 Responses to Koreai harcművészeti workshop