Ma a Szöul Városháza környékén csavarogtunk. Azért is néztem ki ezt a környéket, mert a metróban folyamatosan mint irány ez jelent meg és már kezdett idegesíteni, hogy pont ezen a környéken nem jártam még. A másik ok pedig a Deoksugung Palota volt, ez ugyanis nem messze van az említett helytől. A City Hall-ról röviden még annyit, hogy felújítás / átépítés alatt áll, ezért a környéke eléggé fel van dúlva, de azért még egy k-pop színpad elfért ott (amin amatőr imitátorok léptek fel).
A Deoksugung palota egyébként a Choson-dinasztia (1392-1910) öt királyi palotájának egyike. Nem annyira díszes és „menő” mint a Kyongbokkung, de mégis érdekes. Engem legfőképp a parkos környéke és a sok fa fogott meg. Míg Kyongbokkung esetében a nagy terek dominálnak, addig a Deoksugung környékén mindig van hova leülni és árnyékban lehet az ember. Ez most nem panaszkodás akar lenni, de a magyarországi naphoz képest itt Koreában valahogy erősebben tűz és süt a nap is. Könnyű leégni, ezért nem is csodálkozom, hogy egyre több napernyőt látok már a városban. A fiatal lányok baseball-sapkát húznak, az idős nők (adzsuma) pedig idétlen siltes fejpántot (azért nem sapka, mert nincs a fejbúbot takaró része).
Nem tudom mióta nem esett az eső (eszembe jut Észak-Korea, ahol nem elég, hogy éhínség van, most még annyi termény sem lesz, mint volt), aminek másodlagos hatása, hogy a csatornákat nem mossa át az esővíz. Ennek hatására egész Szöul területén sz@r szag terjeng. Tudom, nincs ebben semmi, mert Budapesten is ugyanez szokott lenni nyaranként, csak ez itt már mindennapos. Bejön a szellőztetett szobába, ott van mindenütt. És sikerült újból eltérnem a tárgytól… Deoksugung Palota.
A palota eredetileg Wolsan herceg (1454-1488) rezidenciája volt, aki Seongjong király idősebb testvére volt. Az ő halála után viszont a többi király használta ezt a palotát. A palota utolsó kiráyi lakosa Gojong király volt, akit a japánok 1907-ben a trónról való lemondására kényszerítettek. Haláláig (1919) viszont itt lakhatott. Belegondolva az egészbe nem lehetett semmi: több száz év, királyi vérvonal, dicsőség, csaták, egy ország, paloták és tradíció… majd jön egy másik nép, akik rákényszerítenek, hogy mindent ami az ősök hagyatéka feladja az utolsó király. Egy korszak véget ért. Gojong király fia Sunjong (akit a koreaiak azért az utolsó királynak tartanak) adta a palotának a Deoksugung nevet (melynek jelentése „erényes hosszú élet”), abban a reményben, hogy az apja még sok napot tölthet a palotában.
itt is sikerült elcsípni az őrségváltási ceremóniát :)
a belépő "félelmetes" összeg 1000 won (azaz 200 HUF) :)
mindig érdekes látvány a régi és az új keveredése
itt is voltak "melyik nemes hova álljon" oszlopok
Az öreg és az új... az a formás modern épület a távolban az City Hall egyik része
a palotán belül egyébként tilos a fotózás (csak ötletem van miért)
1904-ben az egész leégett, majd újjá lett építve (azóta belül mintha nem is restaurálták volna)
az aranyszarvas szimbólum azért Koreában is sok helyen megjelenik
régi kedvenc fotós témám :)
a palota körüli park az mindent megért
3 Responses to Deoksugung Palota