browser icon
You are using an insecure version of your web browser. Please update your browser!
Using an outdated browser makes your computer unsafe. For a safer, faster, more enjoyable user experience, please update your browser today or try a newer browser.

Krumpli és szőlő

Posted by on 2012-08-22

Szerintem nem sok kulturális sokk ért engem Koreában, vagy legalábbis én nem soroltam őket ebbe a kategóriába. Igyekszem nem meglepődni semmi. Egyrészt szóra sem érdemes a helyieknek (mert a különbségek itt azt jelentik, hogy “látod ezt még nem tudod”), másrészt meg jó azt éreztetni, hogy ezt én már tudtam. Ennek hátránya viszont a kommunikáció mérséklődése és akár hiánya.

Szerencsére vannak más témák is és míg a másik fél beszél, nekem van időm virtuálisan a homlokomhoz csapni. Ma ilyen diétás vacsora volt, ami főtt krumplit és szőlőt jelentett. Mindenki ezt evett, kicsi és nagy is.

Kezdjük a krumplival: Koreában főleg a szavaikkal élve “édes krumpli” van jobban elterjedve. Ez az amit többen csicsókának neveztek egy régebbi írásban. Az íze tényleg édes és csak pár szemet szoktak külön tányérra érdekességként rakni. Ezt a főétkezés mellé eszik itt az emberek, de láttam már nasiként is fogyasztani. Nekem a krumpli a kedvenc ételem, szóval minden ami abból készül az jöhet. A csicsókát pofátlanság lenne felzabálni az asztalról, mert nem főételként van kirakva. No meg amúgy is, a krumpli ne legyen már édes.

Na ma először klasszikus krumplit főztek meg, de irtó nagy adaggal, és héjában tálalták egy nagy tálon. Idáig minden rendben is lenne, mert szinte otthon éreztem magam az ízétől. A nagy tál mellé két tál is került. Az egyikben só (ez még rendben is lenne), de a másikban (és most tessék megkapaszkodni) barna kristálycukor volt. Lepleztem a meglepődést mint már említettem, de azért odaszóltam Melindához halkan (mintha az időjárásról lenne szó), hogy szerinte mibe mártogatjuk mi a krumplit. Ötlete nem volt, de érezte, hogy nem lesz szokványos a válasz. :) Aztán elkezdtem agyalni (mert ugye empátiából aranyérmet kaphatnék), és rájöttem. Koreában az édes burgonya a “normális”, olyan mint nálunk az édes sárgadinnye. És mit csinálunk ha a sárgadinnye nem elég édes? ;-) Ennyire egyszerű a képlet. Persze azért volt ott só is, szóval nem teljesen mennek rá az édesítésre, de érdekes volt. Kipróbáltam és nem is rossz cukorral. :) A hazai ízek miatt (bevallom a rakott krumpli és a paprikás krumpli már hiányzik) én a sóba mártogatás mellett tettem le a voksomat. :)

Végezetül menjünk rá a szőlő témára: Ennyi szőlőt én egy évben nem ettem (igaz gyerekkoromban azért falunk ott volt elég sok) mint itt Koreában. Nagyon jó ízű és most főleg a kék félére gondolok. Egy valami eltérés van, az evési formája. A koreaiak, a szemek belsejét eszik csak meg. Kiköpik a héját és a magokat is. Ehhez képes nevetnek, hogy én hogy vagyok képes mindent lenyelni. :) Hát egyrészt a sas is azt mondta a fiókáinak, hogy a héjában a vitamin, másrészt rábízom a gyomromra a szétválogatást. :)

(Mára nem ezt a cikket terveztem, de közbeszólt az élet és most csak erre volt erő. Nemsokára Harubang játék, Jeju beszámoló folytatás meg egyéb nyalánkságok.)

7 Responses to Krumpli és szőlő

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük