Olyan jó a világutazóknak! – mondanák sokan, ám én ezt most úgy meg cáfolom mint a pinty. :) Holnap ugyanis Japánba megyünk hajóval, és a hátam közepébe se kívánom ezt a (tor)túrát, ami most következik. :) Igyekeztünk az anyagilag leghatékonyabb (olcsó) lehetőséggel élni: néztem egy Japán szigetet. Ugyebár szárazföldön nem lehet kimenni az országból, ha csak nem akarja az ember lelövetni magát a demilitarizált zónában. :) Marad a hajó!
(Megjegyzés: ezt a cikket hétfőn írom, tehát mire kimegy, addigra már mi a buszon ülünk.)
Marad hát a Japán út. Fukuoka nem lenne gond, csak azért a repülőjegynek ára van és valahogy az a város (elnézést a Japán fanoktól), nem lopta be magát a szívembe. Japánnal kapcsolatban az a fő bajunk, hogy nem tudjuk elolvasni a jeleket és ez akkor szűnik meg ha visszatérünk Koreába. :) Állítólag könnyű az átjárás az ázsiai nyelvek között. A nagy fenéket! Ezt el ne higgye senki. A szlovákok sem értik az oroszt, csak ha tanulták, hiába szláv nyelvcsalád. Na ez is ilyen.
Kinéztem hát ezt a szigetet, ami közelebb van Koreához mint Jeju… hát akkor hajrá. A Visit Korea Year akcióján keresztül külföldiként feliratkoztunk a Szöul-Busan / Busan-Szöul ingyenes buszra. Ezt külföldiek vehetik igénybe, persze akkor ha kisorsolják őket. Elsőre jött egy e-mail, hogy nem mi nyertünk. Hát ez van, sosem volt szerencsém az ilyen lottós dolgokkal. Pár napjára rá pedig jött egy másik e-mail, ami szerint „itt a jegy, nyomtasd ki, vágd ki, majd mutasd fel!” Fél siker!
Szóval Busanig ingyen megússzuk a dolgot, meg vissza is (gondoltam én, aztán mégsem). Busan mindenképp egy úticél volt, szóval örülök, hogy látni fogom. Állítólag nagy város és szép a tengerparti része. Szóval ha már egyszer nem jutottam ez az EXPO-ra, akkor a bakancslistáról Busan-t is letudom (már csak a DMZ marad, de az még ráér, csak jöjjünk vissza Koreába).
Busanban keresünk egy fürdőt, ahol emberek éjszakákat is át szoktak aludni, mert erre is van mód. Ez a legolcsóbb szállási lehetőség a hostel előtt. Keresünk egy ilyen helyet és átalszunk. No persze szaunázok és úszkálok a jakuzziban közben. Kicsit stressz, de szerintem ezt csak mi éljük meg így (mert folyamatosan mozgásban leszünk 3 napon át). Időrendi sorrendbe helyezve a dolgokat ma 8:00-kor indul a buszunk Szöulból és 14:00-kor (omájgááááád!) leszünk Busanban. (Majd töltök podcastokat a telóra és alszom majd sokat.)
Másnap 9:30-kor indul a nemzetközi kikötőből egy hajó erre a szigetre:
Az út körülbelül 1.5 órát vesz igénybe és már Japán földön is találjuk magunkat. Az érdekesség ezzel a Hitakatsu városkával kapcsolatban, hogy egy olyan hostelt sem találok, ami fenn lenne a neten. Ez még rendben is lenne, de nekem az országba való belépésnél be kell írnom egy szálloda, hostel, vagy akármilyen címet. Az első parám főleg ez, mert a japán vámosok irtó szigorúak szoktak lenni. Koreából Chusok idején (aratás ünnepe) lesz egy bicikli túra, amit koreaiak szerveztek és Hitakatsu-n szállnak ki hajóval és itt alszanak kempingben, vagy hostelben, ami a strandhoz közel van. Írtam ennek a csoportnak, aki szépen válaszolt is, hogy ők nem adják ki a szállás címét, mert mi van ha én egy bicikli túrát szervezek és a konkurenciájuk vagyok. Kössssssz!
Szóval marad a blöff, mert nem tudom minek nevezni azt amikor a vámosnak azt fogom mondani, hogy „Ne kötekedjél, mert nem az országodba jövök, csak itt akarok aludni akárhol, és megyek is vissza.” :) Szóval beírom, hogy „Camping on the Beach” Ez lesz a cím. :)
Hihetetlen, hogy az összes keresőszó olyan rafkósan irányít át a hotelfoglalós oldalakra a neten ha Hikatsu szállást keresek, hogy ihaj. A végeredmény viszont az, hogy „és akkor válogass a legközelebbi szállások közül 65 kilométeren belül” … és kiad nekem Busan-ban lévő szállodákat. Akkor amikor én egy szigeten vagyok Japánban? o.O Hitakatsu nevű helyet a Google Maps sem ismer és itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy az Internet addig ad releváns információkat, amíg nagyvárosról van szó. Amint már egy kis szigeten kell valami, mindjárt nincs street view (jó mondjuk ez luxus lenne), vagy egyéb információ (mondjuk szállodák a térképen – amit mint tudjuk a szállodák üzemeltetői tesznek fel a térképre). Nos Hitakatsu-n lehet egy netes vállalkozást indítani, mert vagy japánul kommunikálnak a weboldalaik, vagy rossz a keresőoptimalizálásuk. :) Nekem most ez nem vicces, mert én fogok szívni ezzel ha fennakadok a japán adminisztráció halászhálójában.
Amúgy a műholdképen jól látszik, hogy jobb oldalt ott valami fehér tengerpart van, szóval annak a környékén lehet a kemping.
Sátrunk van, szóval biztos ami biztos visszük. Eléggé be vagyok tojva a japánok miatt, aztán meg lehet nem lesz olyan szigorú semmi, mint Fukuokában. Bár a fene se tudja… hajóval érkezünk és lehet itt nincs annyi fehér ember, mint egy reptéren, szóval lehet még meg is invitálnak egy teára. Nagyon belémégett a Dover-es buszról való leszállítás 1996-ban Angliában, szóval én parázok minden határátlépésnél. :)
Másnap (azaz csütörtökön) indul vissza a hajónk (egy időben a Busanból induló ingyen busszal), szóval meg kell oldanunk a visszautat is anyagilag. Erre a szigetre csak egyszer megy hajó egy nap és egyszer jön vissza is. :) Lassabb az élet, mint mondjuk Jeju-ra és vissza, ahol a repülőgépek is szinte óránként repkednek. :)
Érdekes lesz na… Részleteket majd írok ha visszajöttünk Szöulba. Ez is érdekes lesz, mert ha találunk is vonatot, buszt, az olyan sokáig fog jönni, hogy éjfél után érünk Szöulba, amikor meg már nincs metró. :) Ájsssss Melinda ötlete, hogy akkor aludjunk megint Busanban és másnap reggel induljunk Szöulba vissza. Lehet igaza van. Majd az aktuális szituációt megnézzük.
Addig is ha lesz net igyekszem Instagramon, Twitteren és Facebookon is kommunikálni. Hátkímélés gyanánt csak Melinda gépét visszük, az enyém Szöulban marad. Sok a koreai pecsét az útlevelemben, amire nem is merek gondolni. Tényleg mit tehetnek a Busan-i vámosok, nem engednek vissza az országba? :D Újabb para, de ebbe már bele se merek gondolni. Szorítsatok! :)
19 Responses to Japán – út az ismeretlenbe