A koreai demilitarizált övezet (avagy a DMZ) a századunk egyik legmisztikusabb helye. Nem is csoda, hogy azoknak, akik Dél-Koreában járnak előszeretettel kínálják a DMZ-hez való túrák lehetőségét is. Sajnos nekem nem sikerült eljutnom a Szöultól mindössze 50-60 kilométerre lévő vidékre, de egyes turisták szerint nem is veszítettem sokat. Kézzel fogható látnivaló van elég, de ezek nem adnak akkora izgalmat, amelyet az ember fejben elképzel, átlátni Észak-Koreába pedig csak szabad szemmel lehet (fotózni tilos). A fotózás nincs megtiltva, de állítólag a csíkkal jelölt határ ahova a fotós állhat épp úgy van belőve, hogy az égen kívül semmit se láthassunk a korláttól. Ettől függetlenül eljutok én majd a DMZ-hez, és lehet, hogy jobb is lesz így: a koreai háborúról addigra megfelelő mennyiségű könyvet és filmet nézek meg és más lesz az élmény is.
A két Korea közötti határvonal 250 kilométer hosszú és kb. 4 kilométer széles. Tulajdonképpen ez nem is egy határ, mert a két ország közt nincs direkt átjárás. Észak-Koreába leggyakrabban Kínán keresztül „szokás” eljutni. Egy volt gimnáziumi osztálytársam adott egy tippet egy filmre, amely erről a helyről szól.
Ha valakinek van szabad 2 órája, akkor nézze meg ezt a filmet, , majd írja ide a megélt gondolatait.
Demilitarizált övezet: JSA (2000)
Szia, Gabriel, igen, ez volt az egyik film, amit megnéztem és erről írtam azt, hogy soha többé… A nevető harmadik, aki uralja a helyzetet. Békefenntartás…? ugyan. Ha az ember egy kicsit is jártas a történelemben, vannak folyamatok, amik rendre megismétlődnek, ha nem is pontosan ugyanúgy. A legszerencsétlenebbek (?), akiknek saját magukkal kell megküzdeni, az épp a „vonal” két oldalán élők. Az egyik „stílusában” az életem nagyobbik felét már eltöltöttem, annak is az árnyékos felén – jó iskola volt :-). A jelenlegi, hát az bonyolult, de jobban érzem benne magam…
A film érzelmi fonala, fordulatai, árnyalatai nagyon is ismerősek. A küzdelem folytatódik és egyre durvább… Vajon ez egy tisztulási folyamat része, vagy valami egészen másé – nem tudom.
Ezért is jegyeztem meg: – „a sok különbség ellenére – nagyon hasonlóak vagyunk”….