Gosiwon – hogyan váltottam szállást Szöulban

Ez a blog mostanában nem úgy alakul ahogy szeretném, de sajnos az élet már csak ilyen. :-) Régen írtam ide, és bevallom jól esik, hogy ez szóvá is van téve. Kapom az e-maileket és a KakaoTalk üzeneteket, hogy írjak már, mert ez így nem mehet tovább. Nos most így éjfél után 3 órával hajrá, úgy döntöttem írok.

A legérdekesebb talán az eltelt időszakból a lakhelyhez kötődik. Koreában létezik a „gosiwon” kifejezés, amit magyarra én igazán nem tudok lefordítani, de vonatkoztassunk el a szocis munkásszállótól és a lepukkant diákszállástól is… Nos a gosiwon többé kevésbé 1 ágyas szobákat jelent, ahol a diákok, vagy családjuktól távolabb dolgozó emberkék meghúzhatják magukat hosszú távon. Ezek a szobák mindennel fel vannak szerelve: van TV, internet, klíma, stb. Egyes szobákhoz külön fürdőszoba / wc is jár. Minden ár kérdése. Nos én egy ilyen külön fürdőszobásan kértem anno, a Hongdae, nevezzük így „party-zónában”. Arra az egy hónapra, amire kijöttem, az 550.000 won (113.000 HUF), nem tűnt olyan soknak. Ok, Pesten ennél olcsóbban laktam és nagyobb lakásban, de ez Korea (gondoltam) és örültem, hogy megúsztam ennyiből.

Ilyen volt a folyosó az én szintemen. Az ajtók sűrűn. :-)

Én a Cherville nevzetű helyen laktam, amelynek a felügyelő adzsumája (aki szerette, ha immo-nak lett szólítva) főzött is az itt lakókra. Olyan szinten, hogy reggel 6:30-tól este 8-ig az ember annyiszor és annyit ehetett az 5. emeleti konyhában, amennyit csak akart. Nos erről én sokáig nem tudtam, és már a szomszéd srác kezdett el velem levelezni (cetliket hagyott az ajtómon), hogy az immo kérdezi, hogy mi a gond a kajájával, mert nem veszem igénybe az ingyen konyhát. :-) A srác egyébként az a koreai, akinek nincs KakaoTalk-ja (komolyan ilyen ember itt nincs, és mégis van), ezért vele csak cetlikkel lehetett kommunikálni (egy szinttel fejlettebb a füstjeleknél). Lényeg, hogy ez idő után itt reggeliztem. Napközben nem nagyon voltam a szálláson és mire visszaértem mindig 8 után volt, ezért csak a reggeli fért bele. Az étel egyszerű volt: rizs és valami leves, amelyeket nem mindig díjaztam (minden nap más volt), meg kimcsi korlátlan mértékben (utóbbi rendben volt).

Az egyes szintek között egyébként mosógépek vannak, amelyeket egy idő után már profi szinten kezeltem. A színeset (esetemben ez fekete) a 2. és 3. szint között, míg a fehéret a 3. és 4. szint között mostam. Komoly logisztika volt a ruha begyűjtése, de a telefonomon beállítottam, mikor melyik gép jár le. :-)

A szoba egyik problémája a fény volt, ugyanis az ablakok el voltak sötétítve, de olyan szinten, hogy a sötétítő műanyagot az üvegek közé építették be. Módosítani ezen nem nagyon lehetett és az oldalra eltolható könyv méretű két kis ablak maximum abban segített, hogy megállapítsam nappal van-e vagy éjszaka.

Ez itt a szobám. Ebben volt hely elég, csak az ablakok…

Ez még elviselhető is lett volna, de a másik gond nagyobb volt: a fürdőszoba. Nem tudom melyik idióta találta ki azt itt Koreában, hogy a „fürdő szoba”, ahogy a neve is mondja fürdik, mivel tusolás közben nincs zuhanykabin. Maga a fürdőszoba A kabin. Mivel ez több esetben együtt van a wc-vel, a tükörrel és a mosdóval, így minden vízben úszik. Nincs is jobb élmény, mint egy vizes wc-re ülni, nekem elhihetitek. :-) Ez még rendben is lenne, de az én fürdőszobán lefolyója folyamatosan el volt dugulva, amin nem segített a Daisoo-ban vásárolt több liter lefolyótisztító sem. El is használtam 2-3, flakonnal, de a hatás gyenge volt. A munkába menet (11 óra) előtti tusolás után a bokáig érő víz olyan este 11-re (amikor hazaértem) tűnt el. Magyarul, rühelltem a fürdőszobát.

Senkit ne tévesszen meg az ártatlan fehérség. Ez a fürdőszoba gonosz. :-)

A mosdó egy külön történet volt. Nem tudom kinek sikerül elképzelnie: van a mosdó és annak van egy kerámia lába. Nos ennek a belsejében még lefolyik a csőben a víz, de amint eléri a padlót újra szabadon folyhat, hogy elérje a tőle 10 centire lévő lefolyónyílást. Kérdezem én: azt a 10 centit miért nem lehetett bekötni? Ez nem egyedi eset amúgy, mert az étteremben ahol dolgozom, a férfi wc mosdója szintén ilyen. Kezet mosok, és a padlón még látom átfolyni 10 centis szakaszon a vizet. Ha valaki elmagyarázza nekem ez miért jó és meggyőz, küldök neki postán valamit. Ez Korea újabb sötét oldala, amit a filmekben sosem fogtok látni.

Teltek a napok és kezdett elegem lenni abból, hogy iszonyat sokat metrózom a munkahely miatt (Hongdae-Noksapyeong), ráadásul át is kell szállnom (és a transzfer metróra sokszor 15 perceket vártam). Közben a kínai csajok, akik a munkatársaim mindig kérdezgették, hogy mennyit is fizetek én a gosiwonért? „550 ezer??? Az nagyon sok!” Mondtam: „Hogdae, értitek, menő hely… de váltani kellene.” Meg is kértem az egyik közelben lakó lányt, hogy kérdezzen már körbe. Itaewonban nincs gosiwon (gondolom a turistákat inkább szállodák várják) ;-) de a közeli Hannam városrészben akad pár. Nos ha Hannam akkor legyen. Még aznap jött a szöveges üzenet, hogy 400-ért fürdőszobás szobát kapok a közelben, de ha ügyes leszek lesz az 380 ezer is. Gondoltam az forintban mindjárt 35 ezer forint spórolás és itt leszek a közelben.

Aznap este épp fizetés volt, szóval pénzzel a zsebben sikerült leegyeznem a helyet havi 380.000 won-ra. Másnap bőröndbe pakolás (ismét sok volt, mert ugyebár háztartási szerek, meg amiket az idióta fürdőszoba miatt fel kellett halmoznom – pl. penészölő, lefolyótisztító, mosópor, stb. – elég helyet foglaltak a pakkomban), immo-tól való fájdalmas búcsú („Elköltözöl? Ma? Jóvan!”)

A hannami szoba elsőre hát mit mondjak? :-) Én egérlyuknak hívom és nincs is pofám lefotózni, de nekem elég. :-) Egy ágy, egy szekrény, egy mini-hűtő (nem bár, mert nincs benne semmi, ha csak én nem veszek ide valamit) :-) gyors internet a falban, fürdőszoba (nem eldugult lefolyóval). Maga a Kánaán. :-) Amúgy tényleg nagyon kicsi a szoba. Egy macskát nem lehetne itt a farkánál fogva megforgatni (most elvesztettem a macskarajongó olvasóimat… amúgy szeretem a macskákat, de ezt nem tudtam kihagyni), de tényleg csak aludni járok ide. :-) Itt is van klíma, amit most már egyre kevesebbszer kell használnom, mert nagyon őszies lett az idő. Nos ablak? Aaaaz nincs. A szellőzés elszívóval van megoldva, ami nem egy brilliáns ötlet, de pár hónapot kibírok így. Az ablak igazából egy óriási nagy kirakatüveg, amin átlátok, de tőle 30 centivel van egy másik kirakatüveg, ami viszont sötét kék átláthatatlan fóliát kapott. Két opció van: nappal van, vagy lement a nap. Az időjárásról viszont fogalmam sincs. A mosókonyhából (itt csak 1 gép van), viszont látom az aktuális helyzetet.

Hirtelen így ennyi jutott most eszembe. Egyszerűbb ha kérdeztek. :-)