Épp a napokban gondolkoztam azon, hogy pár éve még a pálcika használata is egy „aztamindenit, ezt meg kell tanulni” féle kategória volt. Aztán még otthon párszor ettem vele, sőt még kínai étteremben is rákényszerítettem magam a használatára… aminek a vége az lett, hogy nem kezdőként jöttem ki Koreába.
De mégis… belegondolva a dolgokba, hihetetlen, hogy sokszor félig kómásan ülök re reggelizni és szinte félálomban tolom be magamba a rizst és a többi ételt (amelyek kis tálakon vannak. Egyszerűen be kell látnunk nekünk embereknek, hogy minden gyakorlás kérdése. Egy atléta azért tud megcsinálni olyan gyakorlatokat amiket mi nem, mert erre edzette az agyát és a testét. Ha valamit folyamatosan csinál az ember egy idő után automatikus lesz és gondolkodnia sem kell a mozdulatokon. Persze ennek is megvan a hátulütője (pl. nem figyelünk a jelenre, hanem elkalandozik az agyunk), de ez egy másik írás.
Amit mondjuk én Koreában sosem éltem még meg (kivéve persze az első hetet), az a „te tudsz enni pálcikával?” kérdés. Láttam pár olyan szarkasztikus videót, ahol koreaiak a 3 éve itt élő nyugati emberen rácsodálkoztak, hogy ő tud enni pálcikával is. Nincs benne semmi ördöngősség. Otthon is el lehet kezdeni. :-)
Ha nincs még menő koreai fém pálcikád, ezen könnyen segíthetek. Kattints az alábbi képre:
