Dél-Koreában, Szöulban nincs hivatalos Apple bolt. Hivatalos viszonteladót viszont elég egyszerű találni. Legalábbis én céllal nem kerestem egyet sem, de már a másodikba futottam bele, mindezt egy héten belül. Tudom, hogy ez a téma az olvasók nagy százalékát hidegen hagyja, de ettől függetlenül nem akarom ezt a témakört sem kihagyni. Ezen kívül készülök még egy hogyan lehet mobilinternetünk, vagy wifi hozzáférésünk Dél-Koreában tematikájú írással. A helyzet csupán az, hogy kicsit megfáztam és a hangom körülbelül Barry White szintekre mélyült.
Csapjunk a lovak közé. Apple cuccokat elég sok koreai használ. Oké, hogy vannak a Samsung, LG és egyéb mobilszolgáltatók neve alatt futó no name termékek (amelyeket a koreaiak előszeretettel használnak), de Apple iPhone 4 és 4S termékei és az iPad 2 és új változatai is meg-meg villannak a metrón vagy az utcán. A metrón egyébként 21. századi stílushoz illően mindenki a mobilját bújja. Nyomtatott újságot, magazint én nem is tudom láttam-e valaki kezében. Szerintem csak elvétve. Mindenki mobilozik vagy DAB TV adást néz, vagy táblagépen olvas. Megfigyeléseim ezek fele iPad. A metrón ugyebár ott van az Olleh Mobile által már kiépített wifi hálózat szóval minden készen áll arra, hogy az amúgy metrózással effektíve haszontalan időt a koreaiak hasznosan is eltölthessék.
Peti barátom azt kérte írjak a sötét oldalról. 3 dolog van ami miatt ezt nem szívesen írom meg (de megírom) :-)
Már az elején érzem, hogy kemény fába vágom a fejszémet, mert nehéz úgy nőkről írni, hogy a férfi nem ne akarjon több infót, a női nem pedig ne érezze magát tiszteletlenül kezelve. Engem nők neveltek fel, csoda, hogy nem lettem meleg – szoktam mondani. :-) Félretéve a viccet milyen is európai férfiként koreai nők között mozogni?
Tegnap 
Az európai embernek a cseresznyefa virágzásról automatikusan Japán ugrik be és mindjárt mindenki a szakurára gondol, pedig cseresznyefák Koreában is vannak. Nagyon sok van Szöulban is. Itt a tavasz, ezt már ki lehetett következtetni a múlt vasárnapi 20 fokos hőségből is. Akit kérdeztem, mindenki azt mondta, hogy nem szereti a nyarat a hőség miatt. Itt állítólag 35 fokot is eléri néha a koreai nyár. Hát meglátjuk. Minden erőmmel azon leszek, hogy itt legyek (legyünk, mert ugyebár a múlt héten kirepült Melinda is).
Bizonyára emlékszik mindenki a meghirdetett nyereményjátékra és ha nem akkor az 
Ha valaki Szöulban jár és nem akar nagyon nagy távolságokra menni a királyi palotától nem messze egy emelkedőn felsétálva helyben is talál tradicionális városrészt (falut). A hely érdekessége, hogy hegyen van, tehát nem olyan mint amilyen falukban idáig jártam itt. Eléggé meg kell dolgozni a látványosságok megtekintéséért, de megéri. Útközben mindig van egy kis művészkávézó, stb. Hangulatos rész ez is.
Nem akartam mindenkit untatni a hosszú hétvégés kirándulással, ezért ma szombat révén a múlt hét szombatot írnám le. Szétszedtem inkább a 3 napot 4 részre.
Egy nyugati ember számára (legyen szó bármely angolszász vagy egyéb kultúráról) irtó fura lesz a most ecsetelt szokás, mégis fontos helye van a koreai kultúrában. Már az is elég fura lehet, hogy a magázásnak is vannak fokozatai, amelyek a használt szavakra is hatással vannak. Teljesen más a köszönöm is ezeken a szinteken, miközben magyarban ugyanazt a szót használjuk itt több van ebből is. Mondanom sem kell, hogy én e miatt mennyire is repesek az örömtől. Minden egyes ilyen részlet próbál belerúgni a koreai nyelvtanulási kedvembe.