Tagged With: Foursquare
Szállás Szöulban
Egy ideje indult el az a projekt, ami tulajdonképpen a civil szervezet egyik mérföldkövének nevezhető: ez pedig a „guesthouse”, azaz vendégház, vagy panzió kialakítása. Az alapítvány épületében nem nagyon volt hely (sőt lehet, hogy jó is, hogy nem ugyanoda van bezsúfolva minden), ezért 2-3 perc sétányi távolságban egy modern épület egyik emeletének apartmanja lett megvásárolva … Continue reading
Régiség és bolhapiac, Szöul
Elmondom az esetemben hogyan működik az „élet”. Mindig jön egy kérdést. Most épp mástól érkezett (azt hiszem 2 hónapja lehetett), hiszen egy kedves olvasó (csilla48) a régiségek felől érdeklődött. Nem mondom, hogy ez az írás megadja a választ a kérdésére, de az élet olyan, hogy előbb utóbb meg fog jönni a válasz is. Ezt annak értelmezem. … Continue reading
Irány Japán!
Tegnap terveimmel ellentétben mégsem sikerült írni semmit. Fáradt voltam mint a ló. Kim délben indult Horvátországba és megbeszéltük, hogy még előtte találkozunk a reptéren. Reggel viszont még küldött egy KakaoTalk üzenetet, hogy a Hongik Egyetem metró állomásnál felvesznek minket kocsival, ha odaérünk 9:30-ra. Hát legyen. Előző nap nagyon rosszul aludtam és nem tudatos volt az … Continue reading
Koreai hétköznapok – a sötét oldal
Peti barátom azt kérte írjak a sötét oldalról. 3 dolog van ami miatt ezt nem szívesen írom meg (de megírom) :-) Először is, a blogot itteniek is nézegetik (160 látogatóm van ebből az országból) és sok mindent elég egyszerű lefordítani, még akkor is ha a Google Translate a koreai nyelvre és -ről irtó rossz minőségű. … Continue reading
Posta Koreából
Tegnap postán jártunk (én már másodszor, hiszen a SIM kártyámat fillérekért küldtem haza nemrég). Az élmény teljesen más mint otthon. Nem fikázni akarom az otthoni állapotokat, félreértés ne essék, de az első momentum mindjárt az, hogy a személyzet alázatos és nagyon kedves. Mindenkivel a legtiszteletteljesebb magázási formában kommunikálnak, hiszen ők értünk vannak és ennek tudatában … Continue reading
Kínai konyha Koreában
A Hongik Egyetemes megázás után végül az a döntés született, hogy menjünk be egy kínai étterembe. Ez nekem nem nagyon tetszett, mert ugyebár bevételem csak a netről van, és a projektjeim átfutási ideje kicsit lassú (mire kész a munka, mire számlázhatok, mire odaér a megrendelőhöz, mire hajlandó kifizetni, mire a pénz a számlára kerül). Félelmetes … Continue reading