U-do, Jeju, Dél-Korea 2. rész
Az ebéd után persze az embernek mindjárt más gondolatai támadnak. Éhesen alig van ami az embert érdekelné az ételen kívül. […]
Az ebéd után persze az embernek mindjárt más gondolatai támadnak. Éhesen alig van ami az embert érdekelné az ételen kívül. […]
A Cheonggye patakról már írtam többször is. Amiről viszont nem esett szó, hogy milyen épületek is voltak a patak mentén /
A Jeju szimbólumaként használt Harubang, mint téma mellett semmiképp sem szeretnék elmenni. Jeju-n, de Korea többi részé a csapból is
A Jeju-történetet ugyebár ott fejeztem be, hogy filmszakadás és beájultam a fáradságtól a tradicionális koreai játék után. :-) Másnap végre
A cím ne tévesszen meg senkit, nem a rizsföldeken dolgoztam, csak egy olyan helyre vittek (mentünk) minket, ahol vissza kell
„Koreában ma nincs olyan ember, aki ne ismerné Rákosi elvtársat.” – így kezdődik egy 1951-es újságcikk, amely egy kedves olvasó
Szerintem nem sok kulturális sokk ért engem Koreában, vagy legalábbis én nem soroltam őket ebbe a kategóriába. Igyekszem nem meglepődni
Tegnap ugyebár ott fejeztem be, hogy Seogwipo (Jeju) egy számomra nagyon bejövős „városka”. Egy olyan város, aminek nincs vége, mert
A nagy izgalom ebben a munkában amiben mi részt veszünk az, hogy tulajdonképpen sosem tudom mi következik. Nekem van egy
Ajj, kimaradt a tegnapi nap, így vétettem a saját szabályom ellen miszerint napi 1 cikket mindenképp kisajtolok magamból. Tegnap minden
Szöul egyik híres városrészét (több is van, ezért konkrét belvárost én nem is tudok megnevezni, mert itt sok belváros van)
Az egyik hétvégén épp a Cheonggyecheon patak környékén sétálgattunk (Mónika, Melinda és én), amikor egy diáklány odajött hozzánk (ez elég
Nem tudom ki hogy van vele, de aki járt (élt) mér külföldön, az előbb utóbb látott olyan dolgokat, amiket legszívesebben
Ugyebár zajlik az Olimpia, amit szégyen a pofámra én nem követek. Mondjuk elég felmennem a Facebookra és mindenből naprakész vagyok,