Olyan jó a világutazóknak! – mondanák sokan, ám én ezt most úgy meg cáfolom mint a pinty. :) Holnap ugyanis Japánba megyünk hajóval, és a hátam közepébe se kívánom ezt a (tor)túrát, ami most következik. :) Igyekeztünk az anyagilag leghatékonyabb (olcsó) lehetőséggel élni: néztem egy Japán szigetet. Ugyebár szárazföldön nem lehet kimenni az országból, ha csak nem akarja az ember lelövetni magát a demilitarizált zónában. :) Marad a hajó!
(Megjegyzés: ezt a cikket hétfőn írom, tehát mire kimegy, addigra már mi a buszon ülünk.)
Marad hát a Japán út. Fukuoka nem lenne gond, csak azért a repülőjegynek ára van és valahogy az a város (elnézést a Japán fanoktól), nem lopta be magát a szívembe. Japánnal kapcsolatban az a fő bajunk, hogy nem tudjuk elolvasni a jeleket és ez akkor szűnik meg ha visszatérünk Koreába. :) Állítólag könnyű az átjárás az ázsiai nyelvek között. A nagy fenéket! Ezt el ne higgye senki. A szlovákok sem értik az oroszt, csak ha tanulták, hiába szláv nyelvcsalád. Na ez is ilyen.
Ma reggel egy nagy kérdésre kaptam választ. Szembejött ugyanis egy cikk, amely segített megérteni a koreai gazdaság főleg munkahely szempontjából nézett működését. Melindát fél éve azzal idegesítem ugyanis, hogy amikor meglátok egy új autót, akkor elkezdek hangosan gondolkodni: „Miből vette? Fiatal srác, honnan van neki erre?” stb.
Elmondom az esetemben hogyan működik az „élet”. Mindig jön egy kérdést. Most épp mástól érkezett (azt hiszem 2 hónapja lehetett), hiszen egy kedves olvasó (csilla48) a régiségek felől érdeklődött. Nem mondom, hogy ez az írás megadja a választ a kérdésére, de az élet olyan, hogy előbb utóbb meg fog jönni a válasz is. Ezt annak értelmezem. :) Vasárnap ugyebár sétálgattunk és az ember ha nem figyel, olyat lát amit később nem bán meg. :) „Szembejött” egy bolhapiac szerű utca, aminek a végén egy komoly használt cikk és régiség (?) piac volt.
Ezt az írást már egy ideje tervezem, de a végső lökést egy mai beszélgetés adta meg. Létezik-e olyan az ember életében, amely megmondja, hogy erre, vagy arra kell mennie, így vagy úgy kell döntenie?
A Cheonggye patakról már írtam többször is. Amiről viszont nem esett szó, hogy milyen épületek is voltak a patak mentén / partján, még azelőtt mielőtt teljesen feltöltötték volna a Szöulon keresztülfolyó patakot. A patak teljes feltöltése nem hiába történt, mert a környék nem épp a tisztaságáról volt híres. Elég csak egy pillantás vetnünk 
A Jeju-történetet ugyebár ott fejeztem be, hogy filmszakadás és beájultam a fáradságtól a tradicionális koreai játék után. :-) Másnap végre csak eljött a workshop lehetősége, és U-do-ra azaz U-szigetre mentünk. U-do olyan Jeju-nak mintha a Hold körül még keringene még egy égitest. Nem elég, hogy Dél-Koreának itt ez a szép sziget (Jeju, amit a magyar terminológia 
Dél-Koreában azért ha az átlagot tekintjük jóléti társadalom van. Itt is vannak szegények és létminimum alatt élők, ezt nem tagadom, de egyre jobban kiugrik az a réteg is aki Prada táskára és luxuscikkekre költi a fizetését. Nagyon sokan fizetésből élnek, de keményen megdolgoznak azért, hogy megvehessék ezeket a luxuscikkeket.
Ma épp egy könyvesboltban jártunk (itt azért ezek méretei kicsit nagyobbak a magyar társaiknál). A magazinos részhez érve Melindának feltűnt egy fotó, amely a BEAST k-pop fiúzenekart ábrázolta. És akkor leesett valami.