Tegnap elég mozgalmas napom volt azt leszámítva, hogy a szervezett programoknak vége van. A reggel persze még mindig meditációval kezdődik, ami meglehetősen helyrerázta nem egészen nyugodt lelkemet (bár amióta Koreában tartózkodom a mozgalmas napok ellenére sem érzem magam annyira szétszórtnak és idegesnek mint Magyarországon). Jót tett a környezetváltozás. A fejem csak egyszer fájt, akkor is a vidéki pörgős nap miatt, az itteni kaját megszokta a gyomrom (az első 5 napot nem részletezném, de ne tudjátok meg.) :-) Átálltam az itteni életre. Szóval minden délelőtt meditáció van és egyre jobb szinteket értek el. Egyre gyorsabban tudok elkerülni abba az állapotba, mikor már észlelem a körülöttem lévő zajokat, de ki tudom kapcsolni őket mint zavaró tényezőket. Ez jó érzés. :-)
A másik mindennapi tevékenység a koreai nyelv tanulás, ami még mindig káoszosnak tűnik nekem. Néha azt érzem, hogy a netes tanfolyamokkal tovább jutottam. Ettől függetlenül más megközelítésben tanuljuk itt is ugyanazt, csak más sorrendben. A netes tanfolyam épp azért, hogy ne legyen sértő inkább a legtiszteletteljesebb verziót tanítja, míg az itteni egy fokozattal enyhébbet, ezért néha néznek is mikor előkapom a netes koreai tudásom és magázom a tőlem fiatalabbakat is. Nem egyszerű, mert míg a magyarban 2 variáció van (tegezés, magázás), addig a koreaiban 6 (!) szintet különböztetnek meg. Jó mi? :)
Hongik Egyetem
Tegnap elmentem az oktatómmal Sosinnal a városba, mert valami dolga volt a Hongik Egyetemen (művészeti egyetem).
Posta Koreában (-ból)
… előbb viszont nekem a postára kellett mennem, mert fel kellett adnom a SIM kártyámat (hosszú történet és most nem kezdenék bele a T-Mobile szidásába, de a webes ügyintézőbe hibaüzenet miatt nem tudok belépni ők pedig csak az adott számról bonyolított hívást hajlandóak elfogadni – kösssz!)
Lényeg: 600 won azaz 117 forint egy levél haza. 117 forint!!! Nem hiszem el :-) Ok, van expressz is, de az nagyon drága (3000 forint körül van), de hát 2 hét alatt a sima is hazaér. Néha írok az árakról is témától függetlenül, szóval be-be szúrok egy-egy terméket. Egy csomag rágógumi 800 won (157 forint).
Az eső elől nem volt mit tenni, bementünk az egyetemre. Az egyetemi étteremben nem akartam fotózni, de annyira „fancy” egy hely, hogy sok magyar étterem megirigyelhetné a belsőépítészetét és a berendezését. Az árak Sosin szerint drágák, ami nem jellemző egy egyetemre sem, hiszen diákokról beszélünk. A Hongik egyébként az egyik legmenőbb egyetem az országban.
Hát ennyi ázsiai diáklányt én egy rakáson még sosem láttam. :-) Azt azért meg kell jegyeznem, hogy a szó szerint kerek geek-szemüveget nem tudom megszokni. Vagy ez a menő, vagy nem érzik cikinek, nem tudom, de szerintem ez már a retró cikibb formája, de hát ízlések és pofonok.
Hogy reagálnak a koreaiak a külföldiekre?
Ha egyedül megyek az utcán, többször megesik, hogy koreaiak csak úgy simán „Hello”-t köszönnek, aminek sokak szerint nincsenek tisztában az értelmével sem, csak hát látták egy filmben vagy ilyesmi. :-) Vicces, mert én persze koreaiul fogadom, „ha már harc, hát legyen harc” alapon. :-) Most komolyan minden túlzás nélkül mondom, hogy eltelnek úgy napok, hogy 30 percet sétálok hazáig és én vagyok az egyetlen külföldi. Az első napokban figyeltem a reakciókat, de nem vagyok akkor nagy szám, hogy megbámuljanak. Persze néha megesik az is, de ez ritka. Az viszont gyakoribb, hogy ha új fiatalokat mutatnak be nekem, akkor ők angoltudás nem lévén lefordíttatják nekem mással, hogy szeretnének velem beszélgetni, csak ez így nem megy nekik. :-) Aztán a tolmács segítségével elég sok kérdést kapok. Milyen zenék a menők Magyarországon? Mutassak klipeket. Melyik a kedvenc K-pop zenekarom? Azon belül kit bírok a legjobban? Ki a kedvenc koreai színészem / színésznőm? Szerencsére a válaszokat kapásból vágom, amire a reakció mindig egy nagy és hosszú: „óóóóóóóóóó” :-) Vicces.
Amúgy a válaszok (ha valakit érdekel): 2NE1 / Park Sandara / Kim Haneul
Na ha már 2NE1 van akkor itt egy klip: „pakszutycsó” (tapsoljunk)
14 Responses to Hongik Egyetem / árak / viselkedés