Újra Koreában
Hajnali 5 óra… ülök az ágyamon egy szöuli szálláson. Egyik kezemben a laptop, másikban a még csirke evésből és sörözésből […]
Hajnali 5 óra… ülök az ágyamon egy szöuli szálláson. Egyik kezemben a laptop, másikban a még csirke evésből és sörözésből […]
Ez a blog mostanában nem úgy alakul ahogy szeretném, de sajnos az élet már csak ilyen. :-) Régen írtam ide,
A szöuli metróról én csak áradozni tudok. Hogy miért? Mert nagyon ki van találva és ez minden szinten igaz… Írtam
Tudjátok mi a legrosszabb mondat, amivel egy történetet el lehet kezdeni? „Az úgy volt hogy…” Nekem most mégis a közepén
Ahogy említettem még van bőven feldolgozandó anyag. Most épp a Bukhansan hegységben tett egyik túra még feltöltetlen videójára találtam. Ha
Mára csak egy teszt jut, ugyanis kíváncsi vagyok hogyan működik a volt szöuli lakhelyem környékén körbefotózott panoráma funkció a blog
Ahogy már az előző írásban ígértem, most következzenek a videók a fel- és leszállásról. Nagy élmény, amikor bekapcsolják a kamerákat
Vicces, hogy még mindig sokan meglepődnek azon, hogy otthon vagyunk, de hát ez az ő problémájuk: én jelzem minden felületen,
Ha beteg az ember, pláne külföldön, akkor sokféle dolgot kipróbál. Lehet ez nem egy általános szabály, de ezzel én így
A napokban bementünk a városba (manapság ritka alkalom ez, mert semmire sincs időnk) és épp a Jogyesa buddhista templom mellett mentünk
Egy ideje indult el az a projekt, ami tulajdonképpen a civil szervezet egyik mérföldkövének nevezhető: ez pedig a „guesthouse”, azaz
A kalandoknak se seri se száma, ha az ember egy kicsit mer kilépni a komfort zónájából. Erről szól a mi
Olyan jó a világutazóknak! – mondanák sokan, ám én ezt most úgy meg cáfolom mint a pinty. :) Holnap ugyanis
„Egy kis fail mindenkinek kell…” Így tudom kezdeni ezt az írást, mert a Hankuk Egyetem magyar nyelvű tanszékével igencsak mellé