browser icon
You are using an insecure version of your web browser. Please update your browser!
Using an outdated browser makes your computer unsafe. For a safer, faster, more enjoyable user experience, please update your browser today or try a newer browser.

Korea újratöltve

Posted by on 2013-07-30

A képen egy szöuli utcát látunk esőben.Tudjátok mi a legrosszabb mondat, amivel egy történetet el lehet kezdeni? “Az úgy volt hogy…” Nekem most mégis a közepén kell kezdenem. Július 24-től újra Koreában vagyok, pontosabban Szöulban, mert nekem Szöul jelenti Dél-Koreát. Tudom a kultúra nagy rajongói most megbotránkoznak, de ha annyit láttak volna a koreai vidékből mint én, akkor értenék miről beszélek. Lehet az a baj, hogy 15 éves koromig egy faluban éltem, és engem már csak a nagyvárosok zaja, a tömegközlekedés, a technológia jelenléte a hétköznapokban és az emberek sokszínűsége tud meghatni. A koreai vidék pedig egyhangú, számomra unalmas… mindenhol hegyek és a kis városok, falvak nagyon egyformák.

Itt vagyok Szöulban lassan egy hete és látom a megdöbbent reakciókat Facebookon, hogy mi történt? Nem is írtam erről, stb. Sok víz lefolyt a Dunán, vagy a Hanon azóta, hogy 2012 novemberében búcsút intettem Koreának. Teljesen másak voltak a gondolataim akkor mint most, a lelkiállapotom viszont hasonló volt. Nem nagyon volt talaj a lábam alatt. Eltelt 9 hónap, bejött Kim haverom jóslata, akivel mellesleg nem rég találkoztam: Kim azt mondta, hogy itt leszek 2013 augusztusa körül. Hát megtörtént…

Novemberben már az első Magyarországon töltött nap után visszafordultam volna és ez nem azért volt, mert bajom lett volna az országgal, csupán azért mert élvezem a megszokott dolgoktól való eltávolodást, a távolabbi helyeket és életformát. Szerintem az agyamnak arra van szüksége, hogy ne süllyedjen bele a szürke hétköznapokba. Ezt az igényt viszont elég nehéz kielégíteni, főleg anyagilag. Gubbasztottam egy magyar kis faluban, majd decemberre kezdett kialakulni a kép és egy új vízió, egy új életforma, igaz Magyarországon… Januárra már még erősebb lett minden és februárban elindultunk. Azt éreztem, hogy megtaláltam, mondjuk úgy életem értelmét, a legjobb munkahelyet és tevékenységet ami valaha létezik.

A képen egy babszószos tésztaételt látunk.Direkt ellenálltam annak, hogy folyton Koreáról beszéljek. Tudjátok milyen az, amikor valaki csak egy témán tud rágódni? Nos én ezt akartam elkerülni… Kerültem a témát sokszor még akkor is ha kérdeztek… Eltelt fél év és minden összedőlt. Hogy az én hibámból-e vagy máséból az most itt lényegtelen, szerintem minden történet több szereplős. Nem volt B terv, de még mielőtt ez megtörtént volna én már lefoglaltam a repülőjegyemet Szöulba és vissza… Az volt a terv, hogy távolról dolgozzak 1 hónapot, csak a dolgok megváltoztak… Koreába szinte már munkanélküliként, minden stabil alap nélkül jöttem ki. “Próbáld magad jól érezni!”

Ilyenkor mit tegyen az ember? Jegyek kifizetve, szállás lefoglalva. Persze mindent fel lehetett volna rúgni, hiszen több is veszett Mohácsnál… Ettől függetlenül én még is a kamikaze üzemmódot választottam. Bevétel nélkül kijöttem egy hónapra Koreába, persze közben töltöm a felmondási időmet, ami nem épp a legjobb kombináció. Napi szinten stressz Magyarországról, miközben ott vagyok ahol szeretnék, de nem tudom magam átadni az egésznek és minden más mint először volt (2012-ben). Akkor ez egy megtervezett és hirtelen végrehajtott döntés volt, nem kis anyagi tartalékok bevonásával. Most ez egy NEM ÍGY tervezett utazás lett, jövőkép és anyagi tartalékok nélkül. Néha tényleg sírni lehetne az egészen, mert habár minden barát azt mondja, hogy a rosszabbik verziót választottam (maradtam volna otthon munkát keresni és hagytam volna elveszni a repülőjegyeket), közben azt kapom, hogy de azért érezzem magam jól. Igazából csak a fanatikusok és a csodákban hívők mondják azt, hogy jó döntés volt. Ők azok, akik azt állítják, hogy semmi sincs véletlenül és mindennek oka van. Ezt hittem az álommunkahelyről is, szóval egy kicsit szkeptikus vagyok. Az idő ezt is megmutatja… Az egész ugrás volt az ismeretlenbe és sokszor épp ebből sülnek ki a legjobb dolgok, vagy nem, mert lenne a szakadék alja vár. :-)

A képen én lenné kissé savanyú fejjel.Ennyit bevezetőként. Üdvözlök újra mindenkit. Elindult a blog, bár igaz a napi egy írás nem biztos, hogy működni fog, de igyekszem. Amit garantálhatok, hogy az Instagramon és a Facebook oldalon naponta friss képek és rövid szöveges beszámolók lesznek, sőt már vanak. Ha valaki nem tud ellenállni annak, hogy napi képanyagot fogyasszon Szöulról és a koreai kultúráról, kövessen. Igyekszem minden kérdésre válaszolni, ha lehet akkor röviden.

folytatás következik…

Ha érdekel amiről írok, íratkozz fel a Bejegyzés éresítőra (jobbra felül), kövesd a Facebook oldalam és / vagy kövess Instagramon (gabrielvaraljay) a napi képekért / videókért. Köszönöm!

Minden megosztásnak külön örülök, ezért ne kíméljétek a Facebook Like, Twitter megosztás, Pinterest, Google+ és egyéb gombokat! ;-)

14 Responses to Korea újratöltve

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük