browser icon
You are using an insecure version of your web browser. Please update your browser!
Using an outdated browser makes your computer unsafe. For a safer, faster, more enjoyable user experience, please update your browser today or try a newer browser.

Az írás mint gyógyító eszköz

Posted by on 2015-04-25

Most, hogy végre hazalátogattam egy évnyi Anglia után, sikerült annyira utolérnem magam, hogy végre írni tudok. Be kell lássam, hogy nálam a blog írás, lelkiállapot kérdése. Ez akkor is igaz, ha az írás rám egyenesen gyógyítólag hat. Az elmúlt egy évben elég sok megerősítés jött az írás pozitív hatásával kapcsolatban. Elég ha leegyszerűsítjük mire is gondolok: ha valaki bevásárló listát ír amit folyamatosan töltöget, nem fog elfelejteni semmit. Ezzel mindjárt mentesíti az agyat a “jaj el fogok felejteni valamit” érzések alól.

Az elmúlt időszakban igencsak használtam ezt a módszert mert be kell valljam, nehéz volt ez az agy év. Nem vagyok egy karma hívő, de nemrég valaki azt mondta, hogy kell egy idő míg az ember ledolgozza a karmáját. Ez a mondat olyan, hogy értem is meg nem is. Főbenjáró bűnöket nem követtem el, amelyekért bűnhődnöm kellett volna, de tény, hogy az önkéntes munka Koreában, majd a második utam és az araboknál való konyhafőnökösködés igencsak megtette a hatását az anyagi téren. Ezt kellett úgymond ledolgoznom szinte pontosan egy évig tartó angol létem alatt. Természetesen az ember ilyenkor megjárja a poklot, persze szimbolikus tekintetben, de ezek a fájdalmak fizikailag és lelkileg is kellenek, mert minden egyes mozzanat tanít valamit.

Posing with #Stonehenge #Amesbury #sky #beard #spiritual #place #England #UK #me #mik #trip photo by @drunkenartist

A photo posted by gabrielvaraljay (@gabrielvaraljay) on

János akivel Koreában ismerkedtem meg, mondotta egyszer, hogy “tapasztalat útján kell, hogy megtapasztald a magányt, hogy egyedül vagy, hogy harcolsz szinte az életedért”. Nos ez volt nekem Anglia, akkor is ha egy barátnak, aki Bristolba invitált, sokat köszönhetek. Ettől függetlenül megjártam a magam poklát és sokszor az írás volt az amely segített.

Életem elmúlt szakaszában a szívem irányított. Mondta meg, hogy épp milyen lépéseket tegyek. Sokan azt mondják, hogy hallgass a szívedre, a Biblia pedig azt, hogy a szív csalárd. Én Angliában elhatároztam, hogy a szív és az ész közös együttműködése lesz az igazi. Az írással kapcsolatban pedig azt a megoldást találtam, hogy elindítottam egy levelezést a szívem és az agyam között. Ez a fajta információcsere pedig segít a MOST-ban élni, segít tudatosabbnak lenni, hiszen én kívülállóként tekintek azon dolgokra, amelyek bennem zajlanak. Így tudok objektív lenni.

utóirat: a következő írás már a svéd utam lesz, terveim szerint sok képpel azaz “a reklám után folytatjuk”

3 Responses to Az írás mint gyógyító eszköz

  1. Magdi Hun Kipcsak

    Azt hiszem, mindenkinek végig kell járni a saját útját,, értem ezalatt, hiába mondja a közmondás, hogy más kárán tanul az okos, én bizony nem ismertem még okos embert. Ha ez így lenne, akkor minden generáció okulva elődei hibájából,, szóval hol tartanánk,, ezzel szemben minden ember végigjárja ugyanazt a rögös utat, csak nem mindenki ér el azonos messzeségig. Tehát,, bárki mond bármit, ez csak akkor lesz a saját véleményed, ha Te is erre jutsz valahogyan. A bibliát kissé átszabták, ezért nem minden része használható, kezdve a belénk táplált bűntudattal. Ez pedig felettébb káros,, a szív pedig és az előérzet soha nem hazudik. Én ezt tapasztaltam, ha az eszemre hallgattam, mindig tévedtem,, ha a megérzéseimre,, akkor utólag hálás voltam, hogy nem próbáltam okosabb lenni. És ha az ember tisztában van azzal, hogy bár e-testben manifesztálódott, és cselekedni képes, de Ő nem a teste,, akkor már még könnyebb “önmagunkat” kívülről szemlélni. Mindig örömmel várom híradásaidat. Bár számomra a korábban látogatott régiók vonzóbbak voltak, a személyiséged és a véleményed miatt továbbra is követem az utadat. És köszönöm! :)

  2. Kriszti

    Gábriel!
    Én már említettem neked hogy minden betűdet elolvastam akár Koreáról, akár másról írtál. Szeretem a stílust ahogy írsz és segítesz eljutni oda, ahova egyébként nem tudnék. Nagyon jól láttatod a dolgokat, ráadásul még szórakoztató is vagy. Csak egyet tudok érteni azzal, hogy nem hagyod abba sőt ha jól emlékszem biztatók sorába én is beléptem. Egyetértek az első hozzászólóval, a Bibliát ebből teljesen ki hagynám mert számomra jó része hitelét veszítette. Valójában a szív egy jó kis szivattyú, amely képes több évtizeden keresztül jól dolgozni. Amit mi a szívnek tulajdonítunk, az a lélek munkája az aggyal karöltve, hiszen az egy jó kis vezérlő computer, és ha jól meggondoljuk egy csomó boldogság hormont is képes termelni. De ne menjünk részletekbe, vesd össze a lelked hangjait az eszed realitásával, így végeredmény ugyanaz lesz. Láss halj, figyelj, kritizálj, ismerj el – ha az a helyes – de mindig azt tedd amit neked kell tenned. Soha ne hallgass senkire csak magadra. Eric Knight írt egy könyvet a címe: Légy hű magadhoz. Na ez a felszólítás az amit minden embernek be kellene tartani. Köszönöm eddigi munkádat, és érdeklődéssel várom a folytatást.

  3. Adam

    Remélem ezzel a kérdéssel nem fogok az idegeidre menni, mert szeretem az írásaidat(csak sajna ritkán írsz, de hát ez legyen egy ember legnagyobb hibája).

    Akkor Ázsia már egyáltalán nincsen tervben hosszú távon? Rosszul tettem fel a kérdés, mert hosszú távon sok dolog változhat. Inkább úgy kérdezem: a fejedben már nem Korea/Ázsia a cél?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.