browser icon
You are using an insecure version of your web browser. Please update your browser!
Using an outdated browser makes your computer unsafe. For a safer, faster, more enjoyable user experience, please update your browser today or try a newer browser.

Újra Koreában

Posted by on 2016-04-12
szöuli tradicionális falu

Ha Szöulban jársz ide mindenképp menj fel (kis utca a palotától balra) :)

Hajnali 5 óra… ülök az ágyamon egy szöuli szálláson. Egyik kezemben a laptop, másikban a még csirke evésből és sörözésből megmaradt makkoli. Azon tűnődöm, hogy évek teltek el és újra Koreában vagyok. Közben sokminden történt, amit nem lehetne bezsúfolni egy bejegyésbe… hagyjuk is. Lényeg, hogy itt vagyok. Mindez persze nem az én művem, illetve nem teljesen. Közel egy éve az akkor még brisoli (Anglia) szállásomon kaptam egy iszonyatosan hosszú e-mailt, ahol egy romániai magyar hölgy arra kért, hogy tanácsaimmal segítsem őt kijutni Koreába. Azóta már jártam Romániában is, vendég voltam egy nagyon kedves családnál Halmiban, minek eredményeként a család megszavazta, hogy nekem el kell kísérnem Orsit Koreába.

Koreai szigetek a látványa a gépből

Korea első szigetei a gépből… szívverés felgyorsul. :)

A történet utána a szokásos: Qatar Airways, szállásfoglalás, Doha, Szöul… most pedig Myeong-dong városrészben alszom át az egyik koreai éjszakát a másik után (aludnék ha tudnék, de inkább írok). Tudom ez nagyon megint áradozósra fog sikerülni. de ki kell írnom magamból: egyszerűen azt érzem, hogy az én esetemben évente egyszer két hetet itt kell lenni, meg kell oldani.

Angliai fizetésből ez annyira nem is lehetetlen. Mindezt mondom úgy, hogy ez az utazás a legrosszabbkor jött. Mint lelkileg, mint anyagilag iszonyatosan leterhelő volt idejönnöm. Le volt foglalva a jegy és a szállás, nem volt visszaút. Neked, aki nem követed nyomon, szerény, de mozgalmas életem, röviden: futó projektünk ugyebár egy üzeneteket videóvá alakító alkalmazás (mely itt tölthető le: vixt.co/app), valamint ott a kanári-szigeteki non-profit projektünk (itt érhető el: ENVIENTA), mindemellett meg is kell élnem így nagyot ugrottam az ismeretlenbe: Londonban elkezdem uberezni is. Mindez egyben iszonyatos nagy terhelést és stresszt jelent, de bátran kijelenthetem, hogy szeretem az angliai életemet.

Mégis!!! Van egy titkos összetevő, amire itt kell rájönnöm Szöulban. Egyszerűen nem tudom kivágni magamból azt a fajta vágyódást, ami akkor van rajtam, amikor nem vagyok itt. Abba már rég belenyugodtam, hogy nekünk nyugatiaknak amennyire “kell” Korea, annyira nem kellünk mi Koreának (miért is kellenénk, százezer fiatal végez az egyetemeken és sokuk 2 év után kap csak először munkát). Ez még rendben is lenne, de ha itt jártál, ide vissza kell jönni. Nem nézek sorozatokat, kpop-ot is alig van időm hallgatni (2NE1 hullik szét darabokra, a YG családon túl pedig említésre méltó projektet sem tudok mondani – elnézést ha ezzel megsértem mások bálványait), tehát ez a fajta “honvágy” nem köthető holmi médiafogyasztói rajongáshoz. A negatívumokat – Korea sötét oldalát – elhiheted, hogy ismerem, hiszen éltem itt… mégis amikor szöul utcáin fülig érő szájjal sétálva a csatorna szaga csapja meg az orrom, egyszerűen azt érzem, hogy ez Korea.

Számomra Korea Szöullal egyenlő, ami tudom, hogy nem fedi a valóságot, de én egy nagyvárosokat kedvelő fura fajzat vagyok. Szerencsére London néha ad egy nyüzsgést és nagyvárosi levegőt nekem.

az első termékek koreában, kimbap és banántejes ital

Nem normális az egész (tudom), de… a reptéren az első dolgom az volt, hogy bolti kimbapot és babántejes italt vegyek. Otthon (az hol is van?) nem találtam a közlekedéshez fontos T-money kártyámat sem, így azt is be kellett szerezni.

A mai nap régi és új ismerősökkel való találkozókkal telt. Délután találkoztunk Jánossal, akit még a második Koreai létem alkalmával ismertem meg (szeretem ezt a gyereket), később hozzánkcsapódott Sukhee, akit élőben sosem láttam, de a KakaoTalkon annál inkább. Mindez nem volt elég, mert Gwenniee csaj-haverom is (akivel még Stockholmban csavarogtunk egy éve) eljött velünk vacsorázni. Mindezen talákozók alatt fel sem fogtam, hogy átsétáltunk Szöul jelentősebb helyein. A Sejong szobornál, a palota előtt, majd felmentünk a klasszikus hanok falu kis utcácskáiba. Mindeközben fura érzések kavarogtak bennem: új vagyok és mégsem egy ismerős helyen ott ahol az idő sebesen halad, ám mégis olyan érzés minden, mintha minden megvárt volna. Harmadszor vagyok itt és a történet folytatódik.

Nem fotózok sokat, inkább a VixT-be gyűjtök szavakat, de ha mégis akkor itt érdemes nézelődni: instagram.com/gabrielvaraljay

Myeong-dong városrész Szöul

Myeong-dong a város üzleti negyede, de van itt mit enni és inni is.

14 Responses to Újra Koreában

  1. Kőváry Gizi

    Nagy öröm, h egy kicsit megint a régi vagy! Ha nyerek a lottón, akkor téged hívlak vezetőnek. Várom az újabb beszámolóidat, képeidet.
    Üdv. Késa

  2. Tari Anna

    Örülök, hogy ismét “hazatértél”! Nagyon sokan várjuk az írásaid.
    Üdvözlettel: Anna

  3. Molnár László

    Gabriel, örülök, hogy újra megosztod az élményeid :) A nap egyik színfoltja elolvasni a sztorikat. Üdv, Molnár Laci

  4. Godáné Vuczkó Ágnes

    SZia Gábriel !
    Örülök hogy ismét ott lehetsz .. Várom a folytatást !!!
    Üdv. Goda Ági

  5. BrigittaNyeste

    Nagy álmom eljutni Szöulba. A 20. évfordulónkra terveztük, de a sors közbeszólt és Németországba terelt. Nem adtam fel, sőt már a férjemet is egyre jobban érdekli a dolog, ahogy hallja tőlem az infókat, neki ez eddig egy úgyseláttammégdejólehet hely volt.
    Nagyon örülök neki, hogy megint Szöulban vagy! Használd ki az idődet és nagy puszi azoknak, akik erre lökdöstek. :-)

  6. bagdy39@freemail.hu

    Örülök, hogy újra Koreában vagy!
    Még ha nem is sokáig azért kérünk beszámolókat. Érezd jól magad és írj nekünk, ha van valami érdekes abban a szeretett országban!!

  7. Era

    Érezd jól magad Gabriel! :)

  8. Ágota

    Sokan előttem már elmondták mennyire örülnek, hogy újra Szöulban vagy. Én is osztozom velük, de hazudnék, ha nem írnám le mennyire irigykedem is! Hatalmas álmom, hogy egyszer Szöul utcáin sétálva szívjam magamba az ázsiai levegőt. Ha összejönnek a feltételek (money..money…money) biztosan találkozunk két hétre!
    Kellemes időtöltést!

  9. Valaki544

    Kb mennyibe kerül az út és az ott tartózkodás?(szállás,kaja,közlekedés) mennyi pénzből lehet ott kijönni? Azért kérdezem mert most vagyok 14 éves és már most tervezem hogy kb 11 év múlva kimegyek és ehhez kezdtem gyűjteni.Egy ilyen út nagyon drága lehet ezért kezdtem már most U_U Szerinted a cukrász/szakács/vendéglátós szakmával lehet ott mit kezdeni?

  10. Csakanyu

    Örülök hogy újra eljutottál Koreába és mi olvashatjuk az újabb beszámolókat!

  11. Csakanyu

    Lenne egy kérdésem egy most látott film kapcsán(My Ps Partner).Mennyire szabadszájúak a hétköznapokban a koreaiak?Ez a filmben csak hatáskeltés,vagy egymásközt beszélnek így haverok?

  12. Csakanyu

    Egy infó:Közvetlen járatot készülnek indítani Budapest és Szöul között,bővebben itt:
    http://www.airportal.hu/ap/viewtopic.php?t=32391&sid=8ea49da203e787f622d2cda657a0adf2

  13. hunylac

    Szia Gabriel! Csak nemrég találtam rá a blogodra, de nagyon érdekesnek találtam. Tavaly ősszel én is elutazhattam hosszú tervezgetés után Dél-Koreába, hatalmas, életre szóló élmény volt, úgyhogy azóta is érdekelnek a koreai jellegű témák.

    Az útról írtam egy részletes élménybeszámolót, ha érdekelne, itt találod:

    http://rokavar.blogspot.hu/2016/02/del-korea.html

    ;)

  14. Ildi

    Szia,
    örülök, hogy újra itt vagy és olvashatunk. Igazából az is eszembe jutott, hogy miért nem írsz egy könyvet a koreai utazásaidról, tapasztalataidról, bővebben mint itt a blogban. Lehet milliós nagyságrendben nem fogyna, de én biztosan megvenném és olvasnám és szerintem még sokan……:)
    Nagyon érdekel Korea, az ottani élet, az emberek, meg minden. Mint oly sokan a sorozatok nézése után kezdtem rákeresni Koreára, főleg a történelmére. Nagyon megfogott a filmekből áradó nagy-nagy szeretet a nemzetségük iránt, az önfeláldozásuk a hazájuk iránt. Kérlek írd meg (ha van időd, kedved), hogy ez igazából is így volt vagy csak idealizáltak ezek a történetek? És ma is fellelhetőek ezek az érzések? (Tényleg mernek ilyen sokat sírni a koreai férfiak? :)) A Google autóval autózgattam is Koreában :), hát az a sok emeletes épület nem nagyon tetszett. És azt sajnáltam, hogy vidéki, falusi területre nem ment el az autó :( Jártál vidéken? Milyen ott az élet? Üdv. Ildi

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.