browser icon
You are using an insecure version of your web browser. Please update your browser!
Using an outdated browser makes your computer unsafe. For a safer, faster, more enjoyable user experience, please update your browser today or try a newer browser.

Sejong király története

Posted by on 2012-05-26

A cím nem véletlen, ez az eredeti neve a Sejongról szóló kiállításnak (The Story of King Sejong). Szöul szívében talán az egyik legnagyobb sugárút közepén nem messze a Kyongbokkung palotától és egy köpésre az Amerikai Nagykövetségtől áll egy szobor. Sejong király szobra.

A helyet Gwanghwamun térnek nevezik, amiről még készülök egy külön fotósorozattal. Az út másik felén pedig a Sejong Center magaslik. De még mielőtt elkanyarodnék a témától fókuszáljunk a szoborra.

Sejongról, amióta elolvastam a rendeleteiről és a nemzet felemeléséről szóló határozatait, csak áradozni tudnék. Én koreai Mátyásnak nevezném, de Mátyás nem tett ennyit a magyar népért, mint Sejong a maga idejében. Sok mindenre nem emlékszem már, de komoly lépéseket tett az idősekről való gondoskodás érdekében (nevezzük nyugdíjnak, de ez inkább a még dolgozó réteg felelősségének növeléséről szólt), bevezette a kötelező szülési szabadságot, külön tudósokból álló csoportot szervezett (abban az időben a legtöbb találmány Koreából származott, és Kína és Japán a maga pár százalékos találmány-arányával messze nem hozta azokat a mutatókat, amiket mi  történelem alapján elképzelünk). Sejong legnagyobb alkotása (és persze még a haditechnikáról, stratégiáról és egyéb politikai fejlesztésekről nem is beszéltem) a hangul jelrendszer megalkotása. Ez talán a napjainkig is fennmaradt Sejong-örökség.

A kiállítás mellesleg ingyenes, szóval szerintem párszor még visszanézek ide. Van 4D mozis csatajelenet vetítés is. 3D-s szemüveg, a székek mozognak alattunk, robbanáskor egy berendezés pedig vizet permezez – fúj az arcunkba. Nagy élmény. :) Aki Szöulban jár ne hagyja ki ezt a kiállítást.

Most pedig jöjjön egy videó az kiállítás bejáratában lévő videó falról. Sajnos nem fért bele az egész látvány a kamerába, de azért ad némi ízelítőt. :)

… és következzenek a képek:

  • A Sejong Center 1978-ban épült és művészeti központként üzemel.
  • A szobor láthatóan nem életnagyságú, hanem annál nagyobb.
  • korabeli hangul betűk
  • a szobor mögötti oszlopok jeleneteket ábrázolnak
  • A kiállítás érdekessége: a szobor mögötti / alatti van a bejárat.
  • A kiállítás tulajdonképpen egy nagy aluljáróban van kiépítve.
  • Sok az interaktív felület. Itt zenei sávokat lehet elhelyezni egy érintőképernyő monitoron.
  • Sejong korában komoly intézkedés volt a kotta megalkotása. Minden zenei műről így biztos feljegyzés készülhetett.
  • Nagy előrelépések történtek a csillagászat terén is...
  • ... a haditechnikáról nem is beszélve. Ez egy rakétakilövő. Már akkor is menő volt a rakéta téma. :)
  • Japán és Korea között állandó harcok dúltak.
  • A fő problémát napjainkban is a Demado sziget jelenti, amely Korea szerint nem illeti Japánt.
  • Eta raketa - hátsó nézet. A működését ne kérdezzétek, de szerintem a puskapor "hajtotta".
  • A hangul nagy előrelépés volt, mert a koreai nép elhagyhatta a kínai írást.
  • miniatűr figurák: a koreai nép épp a hangul írást tanulja
  • Sejong törvényeket alkot.
  • Az egész kiállítás tele van a hangul betűk kreatív megjelentetésével.
  • Ezek itt például padok akarnak lenni, betűkből.
  • a kiállítás építéséről szóló fotósorozat (bocs a rossz minőségért)
  • Egy korabeli koreai csatahajó modellje, amelybe be is lehetett menni.
  • A csatákról számítógépes animációval filmeket is készítettek. Nagy szélesvásznú 3 falra kivetített mozivászont kell elképzelni. A vászon alatt voltak ezek a kis hajók.
  • korabeli fegyverek - folytatnom kell a kard-edzéseket, mert már hiányzik (kihagytam 3 hetet)
  • A kiállítás egyik érdekessége: ecsettel írhattuk le a nevünket. Az érdekesség kedvéért én Szlovákiát írtam (festettem) a papírra.
  • A király és én. ˆˆ
  • A hangul és én. ˆˆ

11 Responses to Sejong király története

  1. Kata

    Megnéztem a Mélygyökerű fa c. sorozatot, ami pont Sejongról és a hangul megalkotásáról szól. Persze tele van mesés elemnekkel, de elég jó visszaadja, hogy a király – korát megelőzően -valódi reneszánsz személyiség volt és a merev társadalmi korlátok között próbált valami újat, valami humánust alkotni. Tetszett a film…

  2. Atta

    Nem kell szerénykedni a rakétatechnológiai ismereteiddel, valóban puskapor hajtotta az akkori rakétákat. :)

    • Váraljay Gabriel

      uhh, egy kő esett most le :-) köszönöm a megerősítést :)

  3. 杏桃来春

    “abban az időben a legtöbb találmány Koreából származott, és Kína és Japán a maga pár százalékos találmány-arányával messze nem hozta azokat a mutatókat, amiket mi történelem alapján elképzelünk”

    Tudnál mondani egy-két példát ezekre a koreai találmányokra?

    Visszatérve a hangŭlra, ennek az orosz tanulmánynak a végén megtekinthető a 훈민정음 (訓民正音) c. mű befényképezve + angol kivonat:http://altaica.ru/LIBRARY/KOREAN/hunmin_chonym.pdf

    • Váraljay Gabriel

      Nem tudok mondani, de a Sejongról szóló kutatásban olvastam. Szerintem mindez azért következhetett be, mert Sejong felállított egy kutató-tudós részleget, akiknek nem volt más feladatuk, mint fejleszteni és új dolgokat feltalálni. A hangul-t sem a király találta fel, csak a keze alatt történtek a dolgok a “bizottságon” belül. A nyomtatás feltalálása példaértékű és szerintem főleg fegyvereket találhattak fel (de ez csak az én véleményem).

      Köszi az anyagokat, megnézem!

  4. 杏桃来春

    Köszi az infót, kicsit utána is néztem a (mozgatható betűs) nyomtatásnak. Koreában már az 1230-as években ismerték ezt az eljárást.
    A koreai technika Japánba is átkerült a 16. század végén, de emellett az európaiak is hoztak magukkal nyomdagépet; Kínában ugyan már a Szung dinasztia idején voltak próbálkozások egy Bi Sheng (畢昇) nevű embernek köszönhetően, de csak a 15. század végéről maradt fent mozgatható betűs technikával nyomtatott anyag.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.