Tagged With: Magyarország
Korea újratöltve
Tudjátok mi a legrosszabb mondat, amivel egy történetet el lehet kezdeni? „Az úgy volt hogy…” Nekem most mégis a közepén kell kezdenem. Július 24-től újra Koreában vagyok, pontosabban Szöulban, mert nekem Szöul jelenti Dél-Koreát. Tudom a kultúra nagy rajongói most megbotránkoznak, de ha annyit láttak volna a koreai vidékből mint én, akkor értenék miről beszélek. … Continue reading
Tsushima Miuda Panzió (Hitakatsu, Japán)
Ugyebár elmaradtam a japán utunk folytatásával. A cikk eleje ITT olvasható. Még mindig éheztünk, de szerencsére meglett az a hely, amiről csak éreztük, hogy itt kell lennie. Az első recepciónak használt házikó mellett épp ügyködött egy középkorú férfi (Takashi Hitakatsu – a neve megegyezik a sziget nevével!) és egy nő. Mint kiderült ők voltak a … Continue reading
Harubang, azaz Jeju-baba
A Jeju szimbólumaként használt Harubang, mint téma mellett semmiképp sem szeretnék elmenni. Jeju-n, de Korea többi részé a csapból is ez a vicces figura folyik. Mi a fene is ez a Harubang? Ezeket a gomba formájú figurákat, eredetileg isteni szerepkörükből adódóan azért helyezték a régi időkben a telkek, házak bejáratai elé, hogy megóvják a termést … Continue reading
Magyarország és a koreai háború
Július 27-én volt ugyebár a koreai háború 59.-ik évfordulója. Az eseményről a nemzetközi sajtó annyira nem is emlékezett meg (evégre az 59 az nem kerek szám), viszont Dél-Korea nem felejtette el. Több hírportál is fotókat közölt a háborúról. Érdekes volt látni olyan képeket Szöulról, ahol szinte szó szerint a porral egyenlő a város nagy része. … Continue reading
Korea Fighting!
Ugyebár zajlik az Olimpia, amit szégyen a pofámra én nem követek. Mondjuk elég felmennem a Facebookra és mindenből naprakész vagyok, mert magyar nemzeti hobbi lett az eredmények Facebookra posztolása. :) Amit testközelben látok, hogy itt Koreában nagy a nemzeti-sport öntudat, a „Korea Fighting!” szinte mindenhol megjelenik. A legjobb példa erre a Lotteria (amely a nevével … Continue reading
Na melyik nemzet a királyabb?
(Tegnap visszajöttünk Japánból, de most nem erről szeretnék írni.) A ház mellett ahol (Szöulban) lakunk egy üres területen épp parkosítás folyik. Annyira ügyesen, hogy a fákat becsomagolt gyökerekkel hozták ide, és most ültetik el őket úgy, mintha kis növények lennének (miközben 10 méteres fákról van szó). Oké, ezzel nincs semmi probléma, mert ilyet láttunk már … Continue reading
Miért éppen Korea őrültek?
Tegnap kaptam egy e-mailt egy 12 éves lánytól. Az egész levél olyan mintha egy felnőtt ember írta volna, szóval nem tudok másra gondolni mint arra, hogy ez a lány nagyon tudatos és helyén van az esze. Meg tudja fogalmazni úgy az érzéseit, ahogy nagyon sokan mások talán nem is képesek. Én kívülállóként és bennfentesként is … Continue reading
Szerjózsa minden irányába
Főcímnek jónak tűnt ez a szocis poén, de komolyra fordítva a szót eszméletlen, hogy hány ismerőst látok külföldre költözni. Az ember meglehetősen szubjektíven éli meg a dolgokat. Például míg gyermekkoromban bélyegeket gyűjtöttem, akkor nagyon sok hasonló érdeklődésű embert ismertem. Felnőttként most azt látom, hogy a bélyeggyűjtők kihaltak, mert nem menő. Az igazság pedig az, hogy … Continue reading
Koreai és magyar munkamódszerek
Egy baráti beszélgetés kapcsán szóba jött, a magyar és a koreai mentalitás közötti különbségek felsorolása. A véleményeket elfogadom, mert két olyan koreai személytől származnak, akik már éltek, vagy ma is Magyarországon élnek és volt, vagy van magyar párkapcsolatuk. Az egyik legérdekesebb részlet a kitartás, vagy ennek hiánya. Míg egy koreainak ha valami nem megy (anyagi … Continue reading
A hun és koreai kapcsolat
Ezt a videót pár hónapja mutatta nekem valaki és azóta keresem. :-) Végre meglett, így gondoltam ide kell tennem, mert érdekes dolgok ezek. Kíváncsi vagyok a véleményetekre, mármint arra, hogy elfogadjátok-e, hogy mi gyakorlatilag egy koreai törzs leszármazottjai vagyunk. :) Én nem nyilatkozom, de várom a reakciókat. … aztán kiderült, hogy van egy második rész … Continue reading
Mindenhol jó, de messze a legjobb!
Ezt az idézetet egy Instagramos ismerősömtől nyúltam le. Lilla bocsi, de ez a mondat talán az, ami a legjobban jellemzi a legutóbbi 3 évben „elszenvedett” lelkiállapotomat. Anno még ott az olasz tengerparton a sok motivációs könyvet olvasva (szerintem ezek is ártalmasak, bárki bármit is mond) határoztam ugyanis el, hogy elegem van a megszokott és mások … Continue reading
