browser icon
You are using an insecure version of your web browser. Please update your browser!
Using an outdated browser makes your computer unsafe. For a safer, faster, more enjoyable user experience, please update your browser today or try a newer browser.

Moszkva (Sheremetyevo) – Budapest (Liszt Ferenc Repülőtér) Aeroflot

Posted by on 2013-01-26

A dátum 2012 november 19. A történetet ott fejeztem be, hogy a moszkvai reptér pár logisztikai és dohányzási szabálytalanságot leszámítva, rendben volt. A Facebook oldalon való visszajelzések alapján azért még mindig csodálkozom, hogy akik olvassák a blogot, azokban miért nem tudatosodott, hogy már otthon vagyok. :) Párszor már írtam, erről. Persze azt is megértem, hogy nem feltétlen lehet minden ember életútját nyomon követni, főleg azokét nem, akiket nem is ismerünk személyesen.

no multimédia központ, no fun

no multimédia központ, no fun

Amennyire a Szöul-Moszkva repülőutat tartom a legjobbnak az életemben (idáig), annyira volt a legrosszabb a Moszkva-Budapest. Egyrészt, mert nem bírtunk elindulni, másrészt pedig az egész út maga volt az unalom és letargia is egyben. A gépbe még akkor is pakoltak, amikor már rajta ültünk. Utána jött a szárny és a gép más felületeinek jégmentesítése. Ez a dolog mínusz fokokban igazán szórakoztató. Lehet van hatásfoka annak, hogy valamilyen folyékony anyaggal lefújják a gépet, de amatőr szemmel nekem úgy tűnt, hogy az azonnal meg is fagyott.

Az egész hangulatot bonyolította az a tény is, hogy itt azért már jócskán voltak magyarok. Nemzetünk közös vonása a hangos beszéd és a “mindenről van véleményünk, amit igyekszünk is azonnal megosztani honfitársainkkal” típusú attitűd. Ez 8 hónap ázsiai modell – ha nem muszáj nem hangoskodunk és tiszteletben tartjuk a másikat – után kicsit zavaró tud lenni. Jöttek az “úgyis lezuhanunk”, vagy “letörik a szárny” típusú témák, amelyek nem is annyira a téma miatt voltak zavarók, hanem a már említett feltűnési viszketegség miatt.

depressziós világítás :)

depressziós világítás :)

Nagy nehezen azért csak elindultunk, bár már az is megfordult a fejemben, hogy 3 óra késés után kártérítést is követelhetünk. Nem tudom ki ismeri a Flight Refund oldalt? A szolgáltatás lényege röviden, hogy 3 órás késés esetén a cég behajtja nekünk a kártérítést a légitársaságtól. Ez vonatkozik a járattörlésre és a visszautasított beszállásra is (fapados járatoknál megeshet, hogy szó szerint nem férünk fel a gépre). Ez itt a reklám helye. Katt a Flight Refund oldalára!

A gépünk azonban “sajnos” nem késett ennyit. A gép sokkal kisebb volt (Airbus A 319), mint az amivel Moszkvába érkeztünk. Mivel eleve kisebb távra is épült a gép, elmaradtak mindazok a luxus felszereltségek, amelyekért annyira oda lehet lenni. Nem volt multimédia center az ülések támláiban. Logikusan felfogható mindez, csak azért a több mint 3 órás út alatt nem nagyon lehet mit csinálni. Egy film belefért volna. Maradt a zenehallgatás saját forrásból és az alvás.

gyümölcs menü

gyümölcs menü

Az Aeroflot pozitívumai azért itt is megnyilvánultak: az előre lefoglalt laktózmentes és gyümölcs menüt nagyon komolyan ismét betartották. Olyan ételeket kaptunk, amelyeket a jegyfoglaláskor kértünk. Negatívumnak (bár engem ez nem érintett), azt tartottam, hogy míg a Szöul-Moszkva járaton idegesítően 3 nyelven is elmondtak minden instrukciót (orosz, angol, koreai), addig ezen a gépen valahogy kimaradt a magyar. Értem én, hogy Magyarország csak egy pattanás a Nagy Európa térképén, :) de kissé diszkrimináció oroszul és angolul beszélni egy Magyarországon leszálló gépen. Volt például egy idős néni, akinek mindig a családtagjai fordítottak. Az orosz légikísérők (akik meg kell jegyeznem kedvesek voltak) persze mindig kérdeztek valamit, amit fordítani kellett. Mindez engem személy szerint nem zavart, csak amint már említettem, fura az a tény, hogy míg az előző gépen egy számomra semmi információt is 3 nyelven kellett meghallgatni (ilyenkor megáll az épp aktuális film és dobhártyát nem kímélve maximális decibellel a sok nyelv miatt sokáig ordít a légikísérők főnöke a füledbe), addig itt magyarul egy szó sem hangzik el. Az információhiányt nyilván “mókás szomszédék” pótolták. Ennek még kevésbé örültem.

Aeroflot Coca-Cola

Aeroflot Coca-Cola

Egy szó mint száz, repülünk. És itt már nincs visszaút. 8 hónapja úgy indultam el, hogy szándékom nem volt visszajönni (csak látogatóba), de az élet különféle dolgai felülírták a terveket. A tapasztalatot amit kap az ember ilyen “kiruccanás” alatt, semmivel sem lehet pótolni. Fura az egész helyzet és inkább szomorúsággal töltött el a hazajövetel, mintsem örömmel. Nem tudom ki élt mát át ilyet, de a fogadtatás sosem akkora, mint amekkorát az ember elképzel. Valahogy azt hiszed, hogy ha sokat vagy távol, akkor az érkezésedből fakadó öröm, az sokáig is fog tartani. Elárulom: NEM! :) A család és barátok másnap élnek tovább és igazából csak neked számít az, hogy épp itt vagy és nem ott. Ha valaki próbálta már, az megérti ezt. Ha meg valaki ezt majd a jövőben éli majd át ezt, annak meg jussak eszébe. :)

A repülés röviden leírva kínos volt. Egyrészt elgyötörten még 3 órát kell egy helyben ülni. Nincs mit tenni, aludni kell. Az alvás nehezen ment, ráadásul mindig volt valami, ami miatt fel kellett ébredni. Hozták a menüt, vagy üdítőt osztogattak. A világítás később át lett kapcsolva depressziós üzemmódba, szóval végképp nem volt jó érzésünk az út során. Ezt is át kell élni, mondhatnánk, de végérvényesen közeledett Budapest. Aztán hosszas kínlódás után leszálltunk. Újra itthon.

2012-11-20 00.35.38

A blogot természetesen folytatom, hiszen elég sok félbehagyott történetem van. Igyekszem ezeket is pótolni, de ezen túl sok ötletem van még Korea és egyébként is Ázsia témakörben. A dolgok jobban pörögnek a varaljay.com Facebook oldalán, ezért akit érdekel ott is követhet. Minden hozzászólásnak nagyon örülök, ezért akinek van hozzáfűzni valója ne kíméljen. Köszönöm!

7 Responses to Moszkva (Sheremetyevo) – Budapest (Liszt Ferenc Repülőtér) Aeroflot

  1. hegy

    Megértem a szorongást! Sajnos ha az ember hazaérkezik egy tartósabb távollét után azzal kell szembesülnie, hogy itt bizony míg távol volt állt az idő.
    Nemrég láttam Koreáról két ismeretterjesztő filmet. Az egyik az ott folyó főbb tudományos kutatási témákról szólt. A robottechnikáról nem is beszélek csak pl.jelenleg egy praktikusnak látszó dolog. Az élelmiszert amit beteszel a hűtőbe egy külső központi képernyőn bármikor láthatod,/nem kell kinyitni a hűtőszekrény ajtaját, sőt a lejárati időt is kijelzi.Ugyan így a ruhás szekrénybe elhelyezett ruhadarabjaidat is látod, hogy a szekrény melyik részében található stb. A másik film tulajdonképpen arról szólt hogyan őrzi a múltat a modern Korea. Ebből is csak egy kis részletre hivatkozom. Nemrég megosztottál a facebookon egy videót. Egy kis tündérke/óvodás/meghajlással tiszteleg egy üzlet bejárata előtt hajlongó bábú előtt.Azért ragadott meg annyira, mert a kislány nagyon természetesen csinálta. Nos a másik film, amelyet valószínűleg magyar forgatócsoport készített, az egyik nyilatkozó arról beszélt, hogy az óvónéni megköveteli, hogy reggel, amikor a szülő beviszi a gyereket a szülőnek minden esetben az óvónénit hagyományos meghajlással kell köszöntenie.A gyereknek mintát kell adni. Egyébként egy másik filmen láttam, hogy az óvodákban kiemelt figyelmet fordítanak a hagyományos viselkedésre és öltözködésre.És bizony erre pénzt áldoznak. Van ahol ismerik a fejlődésnek a titkát van ahol nem. Végezetül egy kérdés, hátha tudod rá a választ. Többször láttam, hogy koreai fiatalok a két kezüket a fejük fölé emelik és ujjaik hegyével egyszerre megérintik a fejük tetejét. Ez a gesztus mit jelent?

    • Váraljay Gabriel

      Hogy a hagyományok tisztelete mennyire komoly és mennyire csak külsőség, arról már esett szó és nem is akarok belemenni ebbe a témába most, mert sokan félreértik ezt a területet. Kényes téma, mert objektíven szinte senki sem tudja megérteni. Én sem, mert én láttam a dolgok másik oldalát, amit ha leírok sokan félreértenek, hogy negatív szemmel látom őket. Ez nem igaz, csak nehéz téma (és egyben egyszerű is) ez.

      A karjuk szívet formál, ezért a “szeretlek”-et jelenti az a póz.

  2. Forgószél

    Jót nevetgéltem :) Ami a jégtelenítést illeti, azon csupán az utasok élete múlik. Szóval, nagyon remélem, hogy tényleg csak úgy tűnt :D Szerintem, katasztrófális és minősíthetetlen, hogy a XXI. században még így kell utazgatnunk. A székek is egyre kisebbek lettek, mondom ezt én, aki még a 160 centit sem éri el, és széltében sem kell két széket elfoglalnom :)

  3. Vándormadár

    Érdekes, tavaly nagyon-nagyon vártam a hazautat. Már számoltam vissza, hogy “még 10 hét”, “még 5 hét” stb. Aztán eljött a várva-várt nap éjszakája, és majdnem sírva fakadtam. Egyszerűen leesett, “hogy én innen elmegyek”. Aztán volt az a zűrös hazaút, késéssel, plusz csomagom is lemaradt. Volt némi “ázsaiai honvágy’ azalatt a 3 hét alatt, míg otthon voltam. De a visszaút nem volt túl jó, egy ürge folyton a vesémbe könyökölt… Jujj….

  4. Nagy Róbert

    Szia!Én teljesen megértelek.Amikor másfél hónap után vissza kellett jönnünk Kubából,a José Martí reptéren már minden bajunk volt,Moszkvában már szorongtunk,Budapestre érve teljes letargia,ami nekem utána még bő 1 hónapig tartott.Nagyon rossz.

    • Váraljay Gabriel

      Nekem alapvetően a változatosság miatt volt érdekes minden. Itthon azért beáll az ember élete egyfajta monotonitásba. Persze ez ellen lehet tenni, de külföldön, pláne Ázsiában lenni szuper élmény. :)

  5. Nagy Róbert

    Én már nagyon várom a visszamenetelt!

Add Comment Register



MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>