Tagged With: koreaiak
Mongol tea
„Ha már itt tartok, el kell mondanom néhány dolgot a mongol teáról. Ez a legfontosabb és szinte egyetlen mindennapi itala a mongol embernek. Forralatlan vizet keleti ember ugyanis nem iszik, a mindig fenyegető fertőzés miatt. De hasznos a tea azért is, mert nyáron a forró tea hűsít — a kínaiak a nagy hőségben még forró … Continue reading
Milyenek az emberek?
Az utóbbi napokban (lehet új blogolós kedvemnek köszönhetően) ismét egyre több e-mail kapok. Lenne miről írnom, de némely téma, illetve kérdés annyira gyakran jött már, hogy ideje nyilvánosan is boncolgatni a témát. A leggyakoribb a koreai emberekkel kapcsolatos. Tapasztalataim szerint nem lehet objektíven véleményt alkotni egy nemzetről, népcsoportról sem. Épp ezért én nem fogok „a … Continue reading
Aeroflot, Airbus A330-300, repülés (videók)
Ahogy már az előző írásban ígértem, most következzenek a videók a fel- és leszállásról. Nagy élmény, amikor bekapcsolják a kamerákat és nyomon lehet követni a repülés igazából legizgalmasabb részeit. Maga a repülés ilyen szempontból unalmas, bár volt már nagyon jó pillanat, amit Melinda el tudott kapni.
Örökbefogadott koreaiak keresik a szüleiket
Mostanában a mozgásterem igencsak be van korlátozva, hiszen szinte minden nap a kávézó körül zajlik az életem. Ilyenkor persze van, hogy az esemény jön az ember életébe és nem fordítva, ahogy a hegy a Mohameddel… Rendszeresen megrendezésre kerül ugyanis egy olyan workshop, amely Koreából örökbefogadott, majd az USA-ban felnevelt és felnőtt koreaiak rendszeres összejövetele. Lehet, … Continue reading
K-Town, Konguru és a többiek (koreaiak Amerikában)
Újabb őrültség, újabb behatások. Ez a K-TOWN valóságshow. Bevallom őszintén nem szeretem a valóságshowkat, mert felesleges időpocsékolásnak tartom mások életét nézni. Életét? Főleg, hogy mű az egész, de mégis természetesnek akarják, hogy hasson. Ide általában nem IQ bajnokokat és agysebészeket válogatnak be, hanem party-arcokat, akik jobban értenek a szórakoztatáshoz. Persze ez is relatív, de úgy … Continue reading
Biztos, hogy a sok munka a siker titka?
Ezen a kérdésen szinte már az első Koreában töltött hetem óta agyalok. Itt nem is egyszer megtörtént már, hogy este 10-kor (amikor úgy döntöttem, hogy mára ennyi volt) hazaindulok, megjegyezték, hogy „milyen korán”. Nem titok, hogy én is éjszakai bagoly vagyok, de az a saját elfoglaltságaimra vonatkozik. A család a világ másik felén, aki kíváncsi, … Continue reading
Csavargás Busanban, kínos helyzetek, wifi-vadászat
Ki ismeri azt az érzést, amikor ott áll egy város közepén, ahol még soha azelőtt nem járt és fogalma sincs merre tovább? :-) Nos, én ezt éreztem Busanban (Puszan). Amit már Szöulban eldöntöttünk, hogy az első az lesz, hogy megkeressük a Japánba tartó hajónk kikötői terminálját, hogy másnap ne keveregjünk feleslegesen (vagy le ne késsük … Continue reading
U-do, Jeju, Dél-Korea 1. rész
A Jeju-történetet ugyebár ott fejeztem be, hogy filmszakadás és beájultam a fáradságtól a tradicionális koreai játék után. :-) Másnap végre csak eljött a workshop lehetősége, és U-do-ra azaz U-szigetre mentünk. U-do olyan Jeju-nak mintha a Hold körül még keringene még egy égitest. Nem elég, hogy Dél-Koreának itt ez a szép sziget (Jeju, amit a magyar … Continue reading
Dolgok amik nagyon tetszenek Koreában
Nem tudom ki hogy van vele, de aki járt (élt) mér külföldön, az előbb utóbb látott olyan dolgokat, amiket legszívesebben hazahozott volna és adaptált volna otthon. Nem csak háztartásra gondolok, hanem általános közterületi dolgokra, társadalmi megoldásokra, szolgáltatásokra. Ilyenkor persze az otthoniak csak legyintenek, mert nem jártak ott, nem látták, nem villanyozódtak úgy fel… nem az … Continue reading
Magyar Himnusz éneklése Szöulban?
A vasárnapra meghirdetett szöuli magyar tali szerintem nagyon jól sült el. Volt aki nem tudott eljönni, volt aki azt hitte, hogy a nagykövetség szervezett valamit. Néha belefáradok abba, hogy olyat magyarázzak újra, ami le lett írva. Ilyenkor ellustul az amúgy pedagógus felmenőim által DNS-be kódolt tanár énem. :) Lényeg: Volt magyar találkozó, amiért köszönet Melindának … Continue reading
Megfázva Koreában
Az egész ott kezdődött, hogy Melinda és én kitaláltuk, hogy felmegyünk a Szöul melletti Bukhansan hegység Jokduribong csúcsára. Ennek magassága 370 méter, tehát nem kell komoly hegymászásra gondolni. Mivel én már jártam itt még a thai gyerekekkel x hónapja, Melinda pedig nem, így jó ötletnek tűnt. A koreaiak nagy része egyébként szeret túrázni, hiszen az … Continue reading
A koreai nyelv könnyű! … avagy beszélj konglish -ul
A tegnapi A koreai nyelv nehéz! című írás után itt az ideje, hogy átessünk a ló túlsó oldalára is. Aki megtanulja a hangult, azaz a koreai írást és elkezdi kibogozni a feliratokat, előbb utóbb vigyorogva fog közlekedni az utcán. Olyan poénokat élünk át, hogy ezt elmesélni koreainak nem lehet, mert ugyebár neki nem vicces. Így mondják … Continue reading
Han folyó, Hangang Park, sátorozás, bringatúra
Eddig talán most ülök ide legnehezebben a géphez blogot írni. Van egy téma, amit főleg a fotók miatt már több hónapja tolok magam előtt, de nincs kegyelem, ma pontot teszek az i-re. Ez pedig a Han folyóval kapcsolatos téma. Irtó sok fotóm van. Ide járunk, pihenni, kikapcsolódni, sétálni, bringázni, sőt… sátorozni is. :) Épp ezért … Continue reading
Szerjózsa minden irányába
Főcímnek jónak tűnt ez a szocis poén, de komolyra fordítva a szót eszméletlen, hogy hány ismerőst látok külföldre költözni. Az ember meglehetősen szubjektíven éli meg a dolgokat. Például míg gyermekkoromban bélyegeket gyűjtöttem, akkor nagyon sok hasonló érdeklődésű embert ismertem. Felnőttként most azt látom, hogy a bélyeggyűjtők kihaltak, mert nem menő. Az igazság pedig az, hogy … Continue reading
